[SWJ] Muchichka László: A Star Wars a jövő generációjáé

A nosztalgia az öregek kokainja. Lehet picsogni, hogy régen minden jobb volt, de ez már nem az a franchise, ami George Lucas kezei alatt volt. És ez jól is van így.

A képre kattintva eléred a sorozat többi részét!

Kárpátalján születtem, városom, Beregszász filmszínházában pedig oly ritka volt a friss mozifilm, mint az Ahch-To bolygón a tömegverekedés. Ez őrületesen nyomasztott, de utólag visszagondolva nem volt rossz, hogy a kilencvenes évek elején 35 milliméteres kópiáról nézhettem meg a hetvenes–nyolcvanas esztendők legnagyobb klasszikusait: az Apokalipszis mostot, a Robotzsarut, vagy a Terminátort. Egyetlen pikantériája az volt, hogy mindet orosz hangalámondással vetítették, egy olyan nyelven, amin nem beszéltem. Mindig apámmal moziztam, a második sorba vettünk jegyet, és ő fordította a dialógusokat. Hétéves voltam, amikor az Egy új reményt néztük, de akkor, kivételesen alig mondott bármit is.  Annyira lenyűgözött mindkettőnket, hogy nem tudott szinkrontolmácsot játszani, én meg már a kettős naplemente, a fénykardok, a galaxis sokszínűsége, az űrhajók, és a zene miatt is letaglózódtam.  A vetítés után aztán órákig beszéltünk róla, hogy mindent megértsek. Pár héttel később A Birodalom visszavágot is vetítették. Azt, amit Luke és Vader kultikus fénykardcsatája láttán átéltem, mind a mai napig a csontjaimban érzem. Most is kiráz a hideg, ha arra gondolok, amikor apám a fülembe súgta:

„Azt mondja, ő az apja!”.

(A mozi aztán pár héttel később bezárt, mint oly sok minden a korakilencvenes évek Ukrajnájában, A Jedi visszatért pedig csak jó 6–7 évvel később láttam egy haveromnál, VHS-kazettán.)

A legtöbb embernek – aki látta a Csillagok háborúját – van hasonlóan meghatározó Star Wars-pillanata, és ezek adnak igazi pluszértéket a franchise-nak. Ahogy a várakozás kellemes feszültsége is, hiszen a Star Wars olyan, mint egy ünnep, egyszerűen jó volt várni rá. Eddig.

Mára gyökeresen megváltoztak a dolgok, jött az előzménytrilógia, 2015-től meg a Disney-akvizíció után évente egy-egy új Star Wars-film, a régi trilógián serdülők már mind felnőttek, és a sorozatban érkező alkotásokra sem úgy vár már a néző, mint a karácsonyra (hiába akkorra volt pozicionálva a premierjük). Egy kicsi, de annál hangosabb rajongóréteg emiatt valami ördögi gépezetként tekint a Miki egérék birtokolta Lucasfilm döntéseire, és sokszor ragadtatják magukat odáig, hogy színésznőket abúzálnak az Instagramon vagy csak egyszerűen kitörölnék a kánonból Az utolsó Jediket. Könnyű azt mondani, hogy kurvulás az egész, minden egyes Csubakkával ellátott uzsonnásdoboz és millenniumfalconos ketchuposüveg egy újabb szög a franchise koporsójába, az újabb és újabb alkotások pedig lelketlen tucattermékek amik a píszi oltárán jól tele lettek pakolva nőkkel, ázsiaiakkal meg feketékkel – de  csak azért, mert nehéz feldolgozni, hogy minden megváltozott azzal, hogy Lucas kiadta a kezéből a gyeplőt.  Tegyük hozzá, szerencsére. Már a Ziro.hu is foglalkozott vele, hogy ellenkező esetben valószínűleg az ég világon nem történt volna komoly változás a Galaxisban, hiszen Lucas az előzménytrilógia negatív fogadtatása után már nem akart VII–VIII–IX. epizódokat forgatni és tőle csak ötévente „újrafelújított” eredeti trilógiát kaptunk volna.

Ehhez a tempóhoz képest a Disney-é valóban ijesztő lehet.

De a Star Wars egy komoly biznisz, a merchandisinggal, a figurákkal, legókkal, könyvekkel, képregényekkel, PC-játékokkal, tévésorozatokkal együtt pedig a legszámottevőbb, amihez talán csak a szintén Disney birtokolta Marvel-franchise érhet fel. Viszont létezik a Lucasfilm Story Group, amely 2013 óta konzisztens módon tudja az egyre terebélyesedő kánon koherenciáját megtartani, ez pedig nem kis dolog. Márpedig hangos fanyalgás ide vagy oda, munkájukra igény van, mint ahogy az újabb SW-történetekre is, ez a vállalkozás pedig belátta, csak akkor lehet sikeres, ha a fogyasztók elégedettek.

Ők őrködnek a Star Wars múltján, jelenén és jövőjén

Most már nem kell éveket várni arra, hogy kijöjjön egy újabb film, vagy megjelenjen egy könyv, hiszen folyamatosan ontják ránk őket, de alkotói oldalról is látszik, nem a futószalag-termelés a lényeg vagy a termék erodálása.  Az évente érkező új filmek hatására talán csökkenhet a „Star Wars-bizsergés” és elveszhet a már említett „ünnepi hangulat” , de így lehet leginkább kielégíteni a folyamatosan születő rajongók új generációinak igényeit.

És ez itt a kulcsszó. A legfiatalabbakat is be kell vonni ebbe a játékba, számukra is érdekessé kell tenni a franchise-t.

Ugyan egy oldschool rajongó nehezen fogadja el, de nem mindenkinek az „én vagyok az apád” a meghatározó Star Wars-pillanata, hanem például az, ahogy Obi-Wan csalódottan beszél Anakinhoz a Mustafaron a sorsdöntő csata fináléjában, esetleg a legfiatalabbaknak Holdo admirális önfeláldozása.

A Ziro.hu is beszámolt arról, hogy a Comic-Con Star Wars-paneljain mennyi újdonságot jelentetett be a Disney, és ez, valamint a beharangozott Rian Johnson-féle, Skywalker-mentes új trilógia terve is azt mutatja,  a Star Wars már nem lesz ugyanaz, mint régen.  A végletekig kitágul, és hömpölyög majd amíg lesz rá igény. A Marvel filmes univerzumának 10 éve tartó építése is jól mutatja, miként lehet egy nagy franchise-t felhúzni úgy, hogy az ne dőljön önmaga dugájába: kellenek a nagy eventmozik, mint a Végtelen háború, egy olyan összetartó matéria, mint Thanos személye, hogy aztán jövőre, a negyedik Bosszúállók-film után egy új időszámítás vegye kezdetét.

A Star Wars univerzuma a Marveléhez hasonlatosan szintén elképesztő módon rétegelt, és valószínűleg a Disney is egyre bátrabb lesz. Nem lehet ugyanis a végtelenségig bővíteni Luke-ék kalandjait, kell majd a vérfrissítés, az új karakterek és az új kalandok. Igen, az már tuti nem lesz ugyanaz, mint amit George Lucas 1977-ben megalkotott,  de egy kisfiúnak, aki először nézi majd meg az apukájával az adott filmet, az is varázslatos lesz.  Márpedig ennek a franchise-nak ebben lehet a jövője.

Hangsúlyozom még egyszer, a Star Wars egy üzlet, ami elképesztő mennyiségű ember összehangolt munkájának köszönhetően működik, épp ezért minden szereplője érdekelt abban is, hogy jól működjön.

A Lucasfilm nem azért gyártja és készíti elő az újabb filmeket és sorozatokat, hogy elbassza valakik gyerekkorát.

Emiatt nem tartozom azon pesszimisták sorába, akik szerint a rengeteg kontent maga alá temeti majd a franchise-t. Ugyanis ha átgondolt, jól szisztematizált módon érkeznek az újabb alkotások, azzal a közönség figyelme is fenntartható és van idő a jövőbeli ötletek előkészítésére is. Az átgondolt építkezés pedig kiveti magából a rossz ötleteket és  nem kell attól tartani, hogy a legutolsó Mos Eisley-i söpredék is kap egy Star Wars-történetet.  Immár látszik, hogy a 2013-as akvizíció után kicsit gyors volt 2015-től minden évben új filmmel jelentkezni, de a Lucasfilm eddig mindenből jól jött ki, még az előre temetett Solo-film sem lett kudarc, de ha jövőre megérkezik a IX. epizód, utána megint lesz idő tervezni a következő periódust. Csodálkoznék, ha elrontanák.


Muchichka László – korábban a 24.hu, jelenleg a Zoom.hu kulturális és videós újságírója. A Roboraptor geekblog egyik alapítója, és fanatikus Star Wars-fanatikus – 1993 óta. Gyengéi még az arcade-játékok (főleg, ha orosz), a Lego és Doctor Who.