[SWJ] Miyazaki Jun: El kell búcsúzni a toxikus fanoktól

A Lucasfilmnek egy nagy levegővételt követően lépnie kellene egyet előre.

A képre kattintva eléred a sorozat többi részét!

Ilyen barátok mellett nincs szükség ellenségekre – avagy ilyen rajongótábor mellett nem kellenek ellendrukkerek, mondhatnánk néhány Star Wars vagy Star Trek rajongói csoportot olvasgatva. Ahogy jönnek az új filmek vagy sorozatok, örömködés helyett nagyon gyakran szexizmussal, rasszizmussal és homofóbiával megfűszerezett, elképesztően színvonaltalan kommentfolyamokba lehet belefutni. Nemcsak a Star Warsnak, hanem a Star Treknek és bármilyen komolyabb rajongói bázissal rendelkező franchise-nak akkor van jövője, ha rájön, hogyan tudja hatástalanítani a tábor toxikussá vált részét.

Hogy miért jövök egy alapvetően Star Warsról szóló oldalon a Star Trekkel is? Mert egészen hasonló folyamatok játszódtak le a trekkerek között is, csak ott nem Az utolsó Jedik, hanem a Discovery című új sorozat váltott ki heves reakciókat: „Miért kell ez a sok buzulás, miért kell ide ennyi nő, meg ázsiai meg fekete szereplő, a SJW-k (Social Justice Warrior, afféle emberjogi harcos – a szerk.) tönkreteszik a gyerekkoromat, ez már nem az az igazi sorozat, aminek az eredeti alkotó megálmodta, rohadt liberálfasiszta stúdió.”

Én meg vakargatom a fejemet, hogy tinédzserként tutira ugyanazt a műsort néztem-e, mint a kommentelők egy része. Mert nekem az eredeti Star Wars trilógiából egy erős női vezető rémlik, meg egy feka csávó, aki a nap végén felrobbant egy Halálcsillagot, és mindketten egy olyan csapat tagjai, ami tele van idegenekkel, és az úgynevezett szabadságért küzdenek, közös erővel. Az eredeti Star Trek sorozatban meg ugye anno a 60-as években számított bicskanyitogatónak, hogy egy csillaghajó hídjára nem csak hogy orosz, meg ázsiai fickó kerülhetett fel, de ráadásul parancsnoki rangban egy fekete nő is.

Mázli, hogy a hatvanas, hetvenes években nem volt még Facebook,

mert tele lettünk volna olyan posztokkal, hogy az a Han Solo ugyan fasza csávó, cuki a macija is, de ezt a Leia hercegnőt marhára nem kéne az akciójelenetekben erőltetni, hát mekkora nagy baromság, hogy egy nő is tudja kezelni a sugárvetőt. Katonáskodik ahelyett, hogy végre kitakarítaná a Millennium Falcont. Az meg már valami agyrém, hogy aztán a végén kiderül, hogy a felkelést, egy alapvetően katonai szervezetet egy női politikus vezeti Mon Mothma személyében – George Lucas jobban tenné, ha az ilyen idióta emancipációs propagandáját nem egy űroperában próbálná meg lenyomni a torkunkon.

Come Star Trek GIF – Find & Share on GIPHY

Discover & share this Star GIF with everyone you know. GIPHY is how you search, share, discover, and create GIFs.

A sci-fi rajongók egy nagyon hangos része lehet, hogy valami hasonló kommenthalommal nyírta volna ki a Star Warst és a Star Treket, és

ma ezek nem élő sorozatok lennének, hanem csak valami mozgóképtörtelmi blog lábjegyzetében olvasnánk róluk.

A Mass Effect című játékszéria tavaly bizonyította, hogy egy elég hangos ellentábor bizony hűvösre tud tenni egy franchise-t. Tény és való: a stúdió is elképesztő hibákat követett el a Mass Effect Andromeda kapcsán, az a gyűlölethullám viszont, amit kiváltottak ezzel, indokolatlan és káros volt. (No nem mintha létezne hasznos és indokolt gyűlölködés.) Most jobb esetben vagy egy fél évtizedre parkolópályára került a franchise, rosszabb esetben meg is halt.

És nem azt mondom, hogy nem lehet kritizálni az új filmeket, sorozatokat, hogyne lehetne. Hiányolok is egy józan diskurzust arról, hogy az új Star Wars filmek milyenek – az a baj, hogy ez a vita megragadt egy olyan színvonalon, amibe nem biztos, hogy van kedvem beszállni. Azonban a „rajongók” egy része minden határon túlmegy akkor, amikor például az Instagramról kerget el színésznőket, azért mert… hát, nem is értem, miért. De ezt felesleges is tovább vesézni, hiszen ezt már elég jól kifejtette Kelt a múltkori írásában – szomorú hozadéka volt a cikkének az, hogy a Facebookos megosztások alatt cirka 3 percen belül jött egy „rajongó”, aki lelkesen, gyakorlati szempontból bizonyította a főbb tételeket.

A Disney ebben a helyzetben azt teheti, ha fogja, és veszteségként leírja magában a rajongótábor toxikus részét,

búcsút int nekik és egyáltalán nem akar nekik megfelelni. Amit elvesztenek a réven, azt behozzák a vámon – ez a Marvelnél már bebizonyosodott a Fekete Párduc meglepő anyagi sikerével. Akik megragadtak az ötvenes években, legfeljebb toporzékolnak még egy darabig – a Disney pedig kaszálni azokon a nézőkön, akik felismerték, hogy 2018-at írunk, és már nem csak a fehér, heteroszexuális férfi főszereplővel történhetnek érdekes dolgok egy sztoriban. Azokon a nézőkön meg pláne, akik eleddig pont azért maradtak távol a mindenféle bejáratott franchise-októl, mert valahogy sose volt olyan főhős bennük, aki közel állt volna hozzájuk. Legyen az fekete, ázsiai, nő, és sorolhatnám.

A BBC már jóval előbb rájött arra, hogy nyugodtan lehet például biszexuális útitársat rakni a Doktor mellé. 13 év eltelt azóta, és a Doctor Who köszöni, jól van, sőt, Jack Harkness karakterére még spin-off sorozatot is lehetett építeni. Ha tippelnem kellene, akkor a sorozat túl fogja élni azoknak a rajongóknak az utálatát is, akik most épp azért vannak kiakadva, hogy a Doktor – aki ötven évig valamilyen férfi alakját vette fel – a következő szezontól kezdve bizony nőként születik újjá.

Akármit is talált ki a Lucasfilm felsővezetése a következő évtizedre, eleddig megerősítetlen vagy épp kimondottan cáfolt pletykákon túl semmi nem mutat arra, hogy jelentős irányváltásra készülnének. Akik manapság Kathleen Kennedy kirúgását vizionálják, azok elfeledkeznek pár apróságról:

  • Kennedy több mint 35 éve rendkívül sikeres hollywoodi producernek számít,
  • maga George Lucas választotta ki arra, hogy a Lucasfilmet vezesse,
  • és egy pár év alatt remekül visszatermelte azt a pénzt, amit a Disney eleddig beleölt a Star Wars-jogok megvásárlásába, majd az új filmek elkészítésébe.

Kathleen Kennedy GIF by popsugar – Find & Share on GIPHY

Discover & share this GIF with everyone you know. GIPHY is how you search, share, discover, and create GIFs.

Ha fogadnom kellene, akkor arra tennék, hogy például a Rian Johnson-féle új trilógia így vagy úgy, de meg fog valósulni. És ez jó is így, én kimondottan kíváncsi vagyok arra, hogy a Skywalker-famíliáról leszakadva mit lehet kihozni a Star Wars univerzumból. Nekem például a filmek mellett a kedvenc Star Wars-sztorim az a Knights of the Old Republic videojáték első és második része volt – se Skywalkerek, se Han Solo, se Csubakka, se R2–D2 és C–3PO, hiszen a távoli múltban játszódott. Felfrissítő élmény volt.

A Lucasfilmnek és a rajongóknak is érdemes lenne leszakadniuk az első trilógia korszakáról és szereplőiről.

Tényleg jópofa film volt a Zsivány Egyes, szerintem a Solo is megállta a helyét, de én örülnék neki, ha a jövőben inkább teljesen önálló, érdekes alkotások készülnének. Igen, persze, simán megnéznék egy Obi-Wan filmet, meg persze jöhet a Boba Fett film is, de tök jó lenne, ha nem jutnánk el a „Nem egy bothan halt meg – Egy Star Wars történet”-ig.

Ahhoz, hogy a Star Wars ötven év múlva is újabb alkotásokkal örvendeztessen meg minket, ahhoz lehet, hogy pont a Marveltől kell valamit tanulnia a Lucasfilmnek. Például lehet, hogy a produceri szerepben jól teljesítő Kennedy mellé kell egy olyan geek, aki átlátja a kreatív és az üzleti részét is a filmeknek. Mint amilyen Kevin Feige, aki az a nagyon ritka figura, aki még emlékszik arra a kisgyerekre, aki falta a képregényeket – ugyanakkor tíz éven keresztül kemény kézzel, vérbeli üzletember módjára képes volt irányítani a Marvel filmes divízióját, hogy aztán megkoronázhassa az erőfeszítéseit egy Végtelen Háborúval. Pedig a Marvel tízéves története is tele van kevéssé sikerült filmekkel – mint amilyen az első Thor vagy Amerika Kapitány filmek voltak. Mégsem adták fel, és a – néhol jogos, néhol nem – kritikusi vagy rajongói fanyalgások ellenére mégiscsak sikerre tudták vinni a projektjeiket.

De azt is látni kell, hogy a Marvel filmes univerzuma azért is lehet ma akkora siker, mert nem a régi képregény rajongókra építette az üzleti tervet.

Nem elsősorban azoknak akart megfelelni, akik az elmúlt 50 évben átnyálaztak minden füzetet, és biowikipédia módjára tudnak MINDENT IS az összes Marvel-történetről. Hanem az volt a cél, hogy tök új közönséget behozzanak a filmekre, és nekik adják el filmről-filmre a Marvelt. Ráadásul a Marvel stúdiója kényszerpályán is volt – a legnépszerűbb hőseiket, mint amilyen Pókember vagy a komplett X-Men csapat, korábban eladták másoknak, úgyhogy kénytelenek voltak sok esetben B-vonalas szuperhősökre építeni.

A Lucasfilmnek nem kell ilyen jogi megkötésekkel küzdenie, nem kell például a Foxot felvásárolnia ahhoz, hogy visszaszerezze bármely karakternek a jogait. Épp ellenkezőleg, inkább vennie kéne egy mély levegőt, és lépnie egyet előre.

Faith User GIF – Find & Share on GIPHY

Discover & share this Faith GIF with everyone you know. GIPHY is how you search, share, discover, and create GIFs.


Miyazaki Jun – Az SFportal Sci-Fi Magazin alapítója, számtalan rajongói találkozó szervezője volt tíz éven keresztül. A Miyazaki Jun nem írói álnév, édesapja japán. A sci-fivel az első Star Trek film tévés vetítésekor találkozott, valamikor a kilencvenes években. Azóta a fél élete a sci-fi filmek, tévésorozatok, regények és játékok körül forog.

4 thoughts on “[SWJ] Miyazaki Jun: El kell búcsúzni a toxikus fanoktól”

  1. Gábor Norris Tamás says:

    Tök igazad van Jun, ám mindezek ellenére azért azt is hozzá kell tenni, hogy a producerek mellett nem ártana egy olyan kreatív stáb, aki legalább arra képes, hogy nem csak hogy a már kukába hajított E.U. (nem az Unió, hanem az Extended Universe) de még a saját elfogadott kánonjuk dolgait se köpje teljesen szembe. Kellenek új dolgok is, ezt aláírom, de ezt azért úgy, hogy húzzunk meg egy értelmes határt, hogy mi az amire figyelni kell, és mi az amire nem. Sajnos ebben nem nagyon jeleskedtek a mostani filmek – noha én teljesen nézhetőnek és élvezhetőnek tartottam még így is, ezen hibák ellenére is. Ezekre az aprónak tűnő, de koránt sem annyira az, következetlenségekre nem árt figyelni a jövőben, nehogy eljussanak oda, hogy a korfa felső felén lévő rajongókat "toxikusnak" bélyegzik, az alján meg nem vastagszik eléggé a fa. Na, olyankor szokott recsegve kidőlni. Szóval óvatosan ezzel a "toxikusozással" is. 🙂

  2. Jun Miyazaki says:

    A saját elfogadott kánonjuk melyik részét köpték szembe?

    Az régi Expanded Universe-el kapcsolatban nekem az a véleményem, hogy van amiért kár (pl. a KOTOR1-2 videójátékok), de vannak dolgok, amik miatt lelkesen üdvözlöm (pl. az, hogy holdat dobtak Chewie fejére).

    A "toxikus" jelzőt én meg nem korfa alapján használom, hanem a "„Miért kell ez a sok buzulás, miért kell ide ennyi nő, meg ázsiai meg fekete szereplő" alapján.

    Az "alján meg nem vastagszik eléggé a fa"-részre hoztam a Marveles példát – a Black Panther sikere ugyanis pont azt mutatja, hogy simán cserélhető a fandom egy része. És jól is van ez így

  3. Gergely Varju says:

    Jun, alapvetően létezik három opció amit egy stúdió választhat. 

    A hagyományos női ideálhoz hozzá tartozik a hősnő koncepciója is, és bizony Leia Organa ezt a viszonylag hagyományos női szerepet töltötte be. Ugyanakkor fontos az, hogy egy háború során a nő, és annak termékenysége, sok esetben a háború utáni továbbélés, továbblépés záloga. Az, hogy egy háborúban, ahol akár a hősnő sztereotípiája is megjelenik, milyen szerepet töltenek be a nők, tulajdonképpen a világ és ott bemutatott társadalom része. 

    Az első reakció, triviális, toxikus zaklatónak tekinteni és leírni bármely SJW-t aki diktálni akarja, hogy milyen hősök legyenek a sorozatban. 

    A második reakció, szintén triviális, engedni az SJW-knek, akik sokszor maguk is a zaklatás eszközéhez nyúlnak. De a zaklatást legitim eszközként tekinteni veszélyes politika, mert a változtatás ellenzőinek is azt üzeni, hogy a zaklatás működik. Ebben az esetben toxikusnak tekintve veszteségként leírni ezt a közösséget nem alkalmas a zaklatás megállítására. Ugyanis csak plusz okot jelent a zaklatásra. 

    A harmadik reakció, nem a kiabálás dönt, viszont a világ változik és a világ változása is a történet része. Ha a női szereplő nem úgy jelenik meg, hogy "mert csak, basszátok meg, ti le vagytok szarva és engedtünk az SJW zaklatásnak, de ha ugyanazt csináljátok utolsó geci szarok vagytok", hanem úgy, hogy elmesélsz pártörténetet, hogy van akit pont Leia inspirált a katonai pályára…

    Más megjegyzi, hogy eredetileg a már katonáskodó férfiakra kellett jobban építeni, most egyre több önkéntest képeznek ki, és ezek között tényleg mindenki képviseli magát, mert pl. akár a szabadság, akár a családja, akár a közösség (bolygója, hazája) kortól, nemtől, és sok mindentől függően mindenkinek lehet elég fontos, hogy jelentkezzen és elmeséled, hogy lesz heterogénebb a környezet (az korábbi akadémián elutasított melegek is kapnak kiképzést) és látjuk ennek előnyeit, kockázatait és része a világ történetének a változás, és a film, több oldalt megjelenítve, érdemben részt vállal a társadalmi párbeszédben, de a zaklatást mindkét oldal felől elutasítja…

    És mindkét oldal zaklatóinak megvan a megfelelője a világban, és mindegyik zaklatást egyformán rossznak, erőszakosnak mutatja be….

    Akkor ugyanez a helyzet egy kicsit más. 

    De alapvetően a Mass Effect említése ennél fontosabb. Ugyanis ott a probléma máshogy kezdődött el. A Mass Effect 3 vége kapcsán sokan jeleztük: Nem ezt ígérték. Ha pedig a rajongó csalódott, keserű és ezzel a keserűséggel áll hozzá a következő játékhoz, akkor ott nem megoldást fog keresni, hanem a rossz véleményét megerősítő hibát. A Bioware a megígért tényleg látványosan különböző, és érdekesebb befejezés helyett kitartott egy olyan megoldásnál, ahol a kérdésre, hogy "miért nem lehet pl. valamit javasolni, beszélni, miért nem megy a párbeszéd" a válasz a csak szintjén volt, leírva a rajongótábort.

    Az Andromeda a saját jogán is sok szempontból elszúrt játék. Sok olyan hiba is benne van, amit 2 mondat lett volna kijavítani. A logikátlanságok, a komolyabb grafikai hiányosságok, a nem túl ügyes karakter design hab a tortán, ahhoz képest, hogy egy önálló játékok megalkotásában nem sok tapasztalattal rendelkező, korábban DLC-kkel foglalkozó részleg kapta meg az új részt, így a Bioware látványosan leírta a rajongókat. Az első naptól jelentős cheatelés a multiban ezzel járt. Mindezt úgy, hogy az EA is adott volna még időt.

    Vajon a Bioware dühös rajongói ez után hogyan álljanak az Anthemhez? 

    A külső, politikai, kritikának korlátlanul engedő, olykor az alapokba is belerúgó, a rajongót viszont durván leszaró alkotócsapat kudarcára tökéletes példa a Mass Effect körül kialakult helyzet. És a rajongókat toxikusként leíró Disney esetében az idei Star Wars epizód (a franchise eladja alapon várták a biztos sikert) rámutatott, hogy a rajongók helyére várt új nézősereg elmaradhat. 

    És csábít a BBC, a Marvel példáját egysíkúan értelmezni, de ne feledd van ott más értelmezési lehetőség is.

  4. Blasio says:

    Nem merültem el soha a SW világban, csak a filmeket láttam, így az EU-s kérdéshez nem fűznék véleményt, viszont bizonyos dolgokban együtt kell értenem az előttem szóló Tamással.

    Nyilván korlátoltságra és szűklátókörűségre vallanak a „Miért kell ez a sok buzulás, miért kell ide ennyi nő, meg ázsiai meg fekete szereplő" jellegű megjegyzések, viszont ez egy szimptóma, ami az új sorozat rákfenéjét jelzi. Nevezetesen, hogy nagyjából mindenhez rosszul nyúltak az alkotók, ami eredeti anyag volt, a hozzáadott érték pedig kimerül ebben a PC marhaságban, amit nagyjából összefoglal az idézőjelezett mondat. Csomó rossz karakter, értelmetlen történetszálak, rossz rendezés/történetvezetés. Mind szerves része annak, amiért a toxikus – és csalódott – rajongók támadják a filmeket (persze saját korlátoltságukból fakadóan, helytelenül).

    Egy példa: ki az aki azt mondja, hogy Rose karaktere nem idegesítő, felesleges, és értelmetlen? Csak annyi feladata van, hogy legyen rassz diverzitást. Hát köszönöm. Amikor a politikai korrektséget ilyen módon nyomják le a nézők torkán, ellenreakcióként megjelennek a fent említett szélsőséges elemek is, erről pedig maguk a készítők tehetnek. "A" Star Wars, a "régi" trilógia sokkal általánosabb értékeket közvetített, jó és rossz harca, harc az elnyomás ellen, bla-bla, klasszikus mese, amit bemocskolt a mickeymouse-isták érintése.
    Tulajdonképpen, ha belegondolunk a sorozat sztorija nem éppen sikertörténet, mert a szörnyű "anakin nem szereti a homok érintését" trilógiával George Lucas is megtaposta az univerzum nívóját, és ha emlékszünk, akkor is jött a gyűlölködés csőstül. Szerencsétlen Ahmed Best és Jake Loyd ártatlan áldozatai lettek nem csak a tömeg dühöngésének, de Lucas nyerészkedésének is, amikor kiárusította tömegek álmait.
    Számomra az új SW filmek egyet jelentenek a rossz minőséggel – nyilván nem technikai értelemben -, és a lelketlen pénzcsinálással. A Solo volt az első olyan film a sorozatból, amit nem néztem meg, annyira nem érdekelt már.

    A Black Panther kiváló példa: Egy igen-igen közepes képregény-akciófilm volt egy ideig az IMDB szerint a világ legjobb filmje. Ennek oka pedig a túlhype-olás volt, és az, hogy a tengerentúlon a médiumok nem merték helyiértéken kezelni a filmet, mert büszke Afrika, black proud meg ilyen hülyeségek. Nyilván szörnyű a múltjuk, és ideáig érződik a kollektív bűntudatuk, de emiatt ne hamisítsuk meg a jelent.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfontosabb posztjaink