[CSH40] Varga Csongor: A sztorinál jobban érdekel az elkészítés folyamata

A Star Wars iránti rajongók között nem megszokott utat járt be Varga Csongor, akit egykoron nem annyira érdekeltek a filmek, ma pedig már a Star Wars elkészítésének világa jobban vonzza, mint Thrawn főadmirális kalandjai.

A képre kattintva eléred a sorozat összes cikkét!

Minden úgy kezdődött, hogy bátyám egyik osztálytársától kaptam kölcsön a Csillagok háborúja című regényt. Alsó tagozatos iskolásként nemigen vonzott egy olyan könyv, ami tömény szöveg, képek nélkül, de azért a címlapja izgalmas volt, így hát belekezdtem. A könyv világa elsőre magába szippantott, áhítattal olvastam minden egyes oldalt, s a regényt olyan sokszor elolvastam egymás után, hogy édesapám valahányszor találomra felcsapta a könyvet, s hangosan elkezdett felolvasni egy mondatot, mindig pontosan be tudtam fejezni.

Tudtam jól, hogy ebből létezik film is, de nem érdekelt.

Minthogy annak idején képregény-mániás voltam (saját magamnak rajzoltam számtalan képregényt),  a könyvet is úgy olvastam, hogy az egyes jeleneteket képregény képkockákként képzeltem el.  Tisztán láttam magam előtt, hogyan rajzolnám meg azt a jelenetet, amelyben megáll a homokkúszó, kinyílik az ajtaja, s odabent a sötét helyiséget hirtelen megtölti a kintről bezúduló fény, amint a javák – a könyvben szimpla v-vel írták – kitessékelik a robotokat.

Bátyám osztálytársa megtudta, hogy mennyire imádom a könyvet, ezért nem is kérte vissza, azóta is megvan. Sőt, odaadta a folytatást is, A Birodalom visszavág regényváltozatát. Az meg aztán még jobban tetszett!

A filmek továbbra sem érdekeltek, de elhatároztam, hogy az egészet megrajzolom magamnak képregényben.

Csakhogy volt egynéhány dolog, amit sehogyan sem tudtam elképzelni a regények olvasása közben. Ilyen volt a Halálcsillag börtönblokkja (a könyvben függőfolyosók kusza hálózataként szerepelt), a birodalmi lépegetők, valamint Han Solo teherhajója, a Millennium Falcon. Utóbbit a regény úgy írja le, mint egy ütött-kopott, csészealj formájú teherhajót. Nem állt össze a kép, hogy miként lehet egy repülő csészealj (ami egy ellipszoid) egyúttal teherhajó is (minden teherhordó járművet nagy kocka doboznak képzelek). Bár a könyvek borítóján elég sok minden látható, a Falcon bizony hiányzik mindkettőről. (Érdekes, hogy a Birodalom borítóján a teljesen elhanyagolható légpárnás ágyú szerepel, de kedvenc koréliai csempészünk teherhajója, vagy az ikonikus lépegetők nem.)

Szóval, mielőtt nekiveselkedtem volna a képregény megrajzolásának, kénytelen voltam megnézni a filmeket – kizárólag a börtönblokk, a Falcon és a lépegetők végett.

Azt hittem, nem kell semmi meglepetésre számítanom, hiszen kívülről tudom az egész sztorit. S bár a filmek a könyvekhez képest némileg kevesebb eseményt mutattak be,  leesett az állam; minden várakozásomat felülmúlta mindkét alkotás,  nemcsak a lenyűgöző látvány, hanem a fantasztikus hangzás miatt is. Sajnos a kikölcsönzött videokazetták közül csak a Csillagok háborúját tudtam teljes egészében megnézni, mert a Birodalom első fele teljesen hiányzott a tékás VHS-ről (így a lépegetők kinézete továbbra is rejtély maradt előttem). Mindenesetre amit csak tudtam, a kimerevített pillanatképekről gyorsan leskicceltem magamnak, így nekiállhattam a képregények megrajzolásának. A lépegetőt végül egy amerikai filmekkel foglalkozó vaskos könyvben látható ici-pici fotó alapján rajzoltam meg.

Tudtam, hogy létezik egy harmadik rész is, ezt azonban nem vettem ki a tékából, mert időközben megkaptam A Jedi visszatér képes albumot, ami telis-tele volt csodálatos fényképekkel. (Mint mondtam, maguk a filmek nem érdekeltek, csakis a képregény-referencia végett kölcsönöztem ki őket, és ugye a Jediről már eleve elég sok kép volt az albumban, így hát…)

Borzalmasan sok idő elteltével végeztem a teljes trilógia képregény-adaptációjával. Összesen 198 oldalnyi színes alkotás lett az eredmény,

csakhogy mire a végére értem, már sokkal ügyesebben rajzoltam, mint az elején. Az első oldalak összehasonlíthatatlanul gagyibbnak tűntek az utolsó lapokhoz képest, így rávettem magamat, hogy újra lerajzoljam a teljes Csillagok háborúját (ez volt az én felújított változatom). Kb. hetedikes koromra végeztem is az egésszel. És addigra már sikerült valamelyik osztrák tévécsatornáról felvennem videóra mindhárom filmet, így akárhányszor megnézhettem az egészet, kikockázva mindent, megfigyelve a legapróbb részleteket is. Annyira sokszor megnéztem, hogy máig tudok németül idézni a filmekből (magyarul nem nagyon).

Varga Csongor saját Csillagok háborúja képregényváltozatának 43-44. oldalai (Varga Csongor)

A Bővített Univerzumról akkoriban még nem is hallottam, pedig már létezett. Egyedül a Robur magazinban olvasható A Jedi-kristály jelezte számomra, hogy talán Luke-nak léteznek még egyéb kalandjai is. Aztán eljött 1997, amikor Greedo lőtt először. Ezt a húzást nem lehet megbocsátani George Lucasnak, de amúgy a többi változtatás nekem akkoriban mind tetszett, kivétel nélkül (ma már másképp gondolom).

A pont, ahol a Lucasfilm élesen szakított Lucas örökségével
Megváltoztatták a kánont ott, ahol George Lucas maga is változtatott egyszer. Ki lőtt először – Han vagy Greedo? RÉSZLETEK ITT.

Ugyanebben az évben előfizettem a – valódi profik által rajzolt – Csillagok háborúja képregény-sorozatra, és ezzel megnyílt előttem a Bővített Univerzum világa. Jöttek az egyéb regények is, és persze a képes enciklopédia. Onnantól kezdve minden lexikális adatra vevő voltam: mit ábrázol Jabba tetoválása, mi volt a későbbi sorsa a hatmellű Yarnának, milyen típusú pisztolya van a rohamosztagosoknak, ki tervezte a Halálcsillagot, mi volt Boba Fett eredeti neve, ki volt Obi-Wan testvére, mi az a spaarti-henger, milyen színű Kyle Katarn fénykardja, hogy hívják Han és Leia gyermekeit, stb. Minden érdekelt, ami a filmekből nem, csak az EU-ból derült ki, és olthatatlan tudásszomjamat végül egyedül az 1998-as Behind the Magic című fantasztikus képes-videós-számítógépes lexikon tudta csillapítani.

A teljes lecsillapítást aztán maga George Lucas követte el az előzménytrilógiával.

Magukkal a filmekkel sosem volt bajom, azzal viszont igen, hogy rá kellett jönnöm: hiába a rengeteg olvasmány, hiába a sok tudás, mindet sutba vághatom, ha maga Lucas szemmel láthatóan semmibe veszi a Bővített Univerzumot. Innentől kezdve semmi plusz tartalomnak nem vagyok fogyasztója, kizárólag a filmek és azok regényváltozatai érdekelnek (meg a hozzájuk tartozó képes enciklopédiák).

 Így aztán, mire az egész hóbelevanc a Disney kezébe került, már nem is érdekelt, hogy eltörölték a régi kánont, hiszen ugyanezt (kevésbé deklaráltan) maga Lucas is megtette.  A Csillagok háborúja iránti érdeklődésem addigra igazán alábbhagyott, így nem különösebben hozott lázba a hír, hogy lesz majd egy hetedik epizód is.

Új érdeklődési kört kellett találnom a Star Wars témán belül, ami táplálja a rajongásomat. Valami olyasmit, amit nem lehet évek múlva felülírni, mintha meg sem történt volna. Ez pedig nem más, mint a Csillagok háborúja születésének világa. Bozsó Tamás barátom 2017-ben hívta fel a figyelmemet arra, hogy A Birodalom visszavág első forgatókönyvében Darth Vader és Luke apja két külön személyként szerepelt. Pedig én mindig abban a tudatban voltam, hogy Vader a kezdetektől fogva Luke apjaként élt George fejében.

Ez a fordulat annyira felkeltette az érdeklődésemet, hogy azóta is a filmek születését tanulmányozom;

ezzel kapcsolatos könyveket, cikkeket, interjúkat olvasok, forgatási képeket kutatok, réges-régi forgatókönyv-vázlatokat olvasok. A Csillagok háborúja iránti rajongásom tehát új táptalajt kapott, s számomra a Star Wars születésének világa már sokkal érdekesebb, mint a Star Wars kitalált világa.  Ha valaki el akar nekem mesélni egy sztorit, hogy mi történt Thrawn főadmirálissal az animációs sorozatban, az nem fog érdekelni.  De ha az illető arról szeretne mesélni, hogy Timothy Zahn a Thrawn testőreiként szolgáló noghrikat eredetileg sitheknek szánta, s emiatt Vader-szerű kinézetet képzelt nekik, az már sokkal izgalmasabb infó számomra.

Darth Vader rajz (Varga Csongor)

A képregény-rajzolás utáni években egyébként további rajzokat is készítettem Star Wars témában, néha kicsit az erotikába hajló módon. Manapság viszont a kreativitásomat inkább az írásban élem ki: olyan blogot vezetek (Csillagháborúk), amelyben igyekszem Magyarországon sehol máshol nem olvasható tartalmakat közölni a Csillagok háborúja kulisszatitkairól. Az internetnek hála az eredeti trilógia készítésében részt vett művészekkel is sikerült kapcsolatot teremtenem; mint pl. Colin Cantwell-lel, Richard Kerrigannel vagy épp Lorne Petersonnal.

Ezen kívül a szegedi Panda Rádióban, az ős-rajongó Horváth Ede által vezetett Holonet Krónikák című műsorban rendszeresen beszélgetek a Ziro.hu főszerkesztőjével, Földi Bencével; ő buzdított nemrég, hogy ezt az egészet leírjam. Hát, tessék! 🙂

Nyitókép: Irwin Kershner (b2), Harrison Ford (j3), Carrie Fisher (j2) és Billy Dee Williams (jobbra) A Birodalom visszavág forgatásán (Imgur)


Varga Csongor – Regényként olvasta előbb a Csillagok háborúját, később lett a filmek rajongója. Ma már inkább lázba hozza a Star Wars produktumok produkciós folyamata, mint maga a végeredmény. Roppant érdekes blogot vezet Csillagháborúk címen, amelyben a filmek elkészítésével kapcsolatos kutakodásairól számol be. Emellett adminja A Csillagok háborúja művészete nevű Facebook-csoportnak, valamint oszlopos tagja a Holonet Krónikák rádióműsornak és podkasztnak.

Augusztusban ünneplünk, mutatjuk, hogyan!
Augusztus 16-án lesz az Egy új remény magyarországi bemutatójának negyvenedik évfordulója. Elmondjuk, miként ünnepeljük az évfordulót! RÉSZLETEK ITT.

Legfontosabb posztjaink