Ezt írta a sajtó a 20 éve bemutatott Baljós árnyakról

Az Arcanum Digitális Tudástár, valamint a Hungaricana segítségével kajtattunk a korabeli kritikákban az után kutatva, hogyan fogadták az 1999. szeptember 16-án bemutatott Baljós árnyakat. Leszámolás a múlttal; zsiráfnyakú, kacsacsőrű kutya és minden, mi szem szájnak ingere – mindezek felbukkannak a húsz évvel ezelőtti kritikákban.

Lézerkardok legendája – Vasárnapi Hírek, 1999. szeptember 12.

A szerző („v. j.”) a sztori vázlatos felrajzolását követően a film véleményezésére is szánt némi nyomdafestéket.

„Mozgalmas és akciódús, ám már nem hat a szenzáció erejével. Az epizódokat nézve megérinti a szemlélőt a déja vu, az »ezt már láttuk« benyomása”

– áll a cikkben, amely „kultrált mutatványnak” nevezi a Baljós árnyakat. Amelytől szerinte „értékes esztétikumot, lefegyverző eredetiséget ne várjunk”.

A teljes cikket itt éred el.

Szélesvászon: A Jedi-lovag négyszer csenget – Napi Magyarország, 1999. szeptember 16.

P. D. cikkében messziről, a filozófiától indít, azt latolgatja, Hollywood hogyan próbálja megcáfolni, hogy a posztmodern korban lejárt a nagy történetek kora.

„az a nagyon furcsa helyzet állt elő, hogy technikailag a negyedik rész sokszorosan és egyértelműen múlja felül a trilógia többi részét. Akkor lett volna igazán nagy poén ez az epizód, ha úgy csináltatja meg George Lucas, mintha technikailag is visszalépne”

– írja a szerző, majd C–3PO példájával illusztrálja a tézist, elrontva a droid páncéljának színét. A cikk későbbi szakasza azon lamentál, szerinte arról szól a történet, „hogy ezt a filmet a gyerekek zabálni fogják, hogy a felnőttek a fejüket fogják, és mindenkit lenyűgöz a számítástechnika virtuális világunkat átformáló, hihetetlen távlatokat megnyitó színvonala.” Anakin sorsából és Shmi Skywalker utolsó fiához intézett mondatából („Soha ne nézz hátra!”) pedig levonja a következtetést:

Hollywood azt üzeni nekünk, hogy „ne foglalkozz a múlttal. Mindegy, honnan jössz. Apád egy megfoghatatlan lény, eredeted kétes, apakomplexusod Jézuséval vetekszik. Egyrészt törjél előre. Másrészt törjél erőre”.

A teljes cikket itt éred el.

A hét filmje: Ősbumm a Lucas-galaxisban – Népszava, 1999. szeptember 16.

Bársony Éva cikkét azzal kezdi, hogy a „szeplőtelenül fogant” Anakinról elárulja, ő a későbbi Darth Vader.

„Lucas, igazi nagy kaliberű játékosként, nem akármilyen leckét adott fel magának azzal, hogy az így kezdődő Star Wars trilógia beígért következő két folytatásában átütő ötlettel rukkoljon elő, amivel el is hiteti rajongóival, létezik olyan szörnyűséges kataklizma, mely a fénynek ezt a most eléjük toppant gyermekét a sötétség és a pusztítás oldalára taszítja”

– írja Bársony Éva, aki idézi az amerikai kritikusokat, akik szerint unalmas a film, ám ő maga jól szórakozott. „Lenyűgöző gátlástalansággal gyúrja össze a fantázia szülte formákat a középkort idéző stílussal, a jelen legmodernebb formakultúráját a bibliai idők látványvilágával, mindent mindennel” – folytatja a szerző, aki így írta le Jar Jart: „zsiráfnyakú, kacsacsőrű kutya, paplannyi fülekkel”. A cikk azzal zárul, hogy leszögezi, a film 14 éven aluliaknak készült.

A teljes cikket itt éred el.

Látványos űrmese – Szabad Föld, 1999. október 5.

A szerző („pethes”) üzleti okokat látott abban, hogy elkészült az alkotás, nem tetszett neki az sem, micsoda mercandising kísérte a film hazai bemutatóját.

„Nem nő igazán a szívünkhöz a jót képviselő Naboo bolygó királynője és népe, a Jedi lovagok pedig, m int a Superman, győzelem re vannak ítélve, lekaszálnak minden droidot, azaz robotharcost. így izgulni sem nagyon tudunk, hogy sikerül-e győzedelmeskedni a leigázó kereskedelmi szövetség felett”

– áll a cikkben. A szerző szerint a szereplőknek mintha nem lenne lelke, gépiesen cselekednek, azt pedig, hogy milyen sokszínű a galaxis, „szürrealista rémálomnak” titulálta.

A teljes cikket itt éred el.

Baljós árnyak a vásznon – Új Szó, 1999. október 27.

„Hát ez besegített. Mármint az, hogy az első epizód címe akár lehetne a róla írandó kritikáé is” – kezdte cikkét a pozsonyi lapban Mizser Attila, aki szerint a korábbi három rész túlnőtte magát, kultúrává nemesült és megrázta a filmművészetet. Ám az új epizód szerinte csak látványban és hangzásban erős, a történet felületes, kopott klisékből építkezik. A színészekkel is volt baja a szerzőnek:

„szegény Ewan McGregor annyira nem érti, érzi, hogy mit keres ebben a filmben, hogy inkább tszámítógéppel (sic! – a szerk.) szimulálhatták volna. Persze Liam Neeson hasonlóan, hogy a többiekről ne is beszéljek”.

A teljes cikket itt éred el.

Nyitókép: A Napi Magyarország 1999. szeptember 16-án megjelent kiritkáját illusztráló kép, amely az alábbi képaláírással jelent meg: „Idegörlő száguldás egy sci-fl-fogaton. »Ne nézz hátra!«”