Amikor Anakin lecsapta Greedót és el akarta venni Padmét

Lassan véget ér a Baljós árnyak 20. évfordulójának szentelt ünnepi hónap, de megannyi dolog mellett egyről még biztosan nem esett szó a Ziro.hu-n: a film regényváltozatáról. Pedig érdemes, egyrészt arról, mit írt a kötetről a korabeli sajtó, valamint arról is, újraolvasva milyen információkat fedezhetünk fel ismét.

Amikor a korabeli sajtót bújtam, találtam információkat a kötetről is: eredetileg a Baljós árnyak amerikai premierjének (1999 májusa) idejében akarta megjelentetni itthon az Aquila, ám a projekt végül nyárra csúszott. Az is kiderült, miért: a Népszabadság 1999. május 19-i számában Rácsay László ügyvezető igazgató elárulta: a borítótervek engedélyeztetése húzódott el. Ötven oldalas pályázati anyagot kellett összeállítaniuk annak ellenére, hogy évek óta jó viszonyt ápoltak a Lucasfilmmel, a folyamat felért egy cégátvilágítással.

A cikkből az is kiderült, „a fordítást (…) a leghíresebb magyar sci-fi és fantasy írók közé tartozó Nemes István készítette.” A kiadó akkor százezer példány kiadását tervezte, harmincezer eladott kötet után már nyereséges lett volna a projekt. A lap hozzátette, „a hazai könyvpiacon megjelenő kötetek átlagpéldány-száma tavaly nem érte el a hatezret”.

„A könyvhöz egyébként több fedélterv is készült, a puhakötésű változat címlapját például a moziplakát képe díszíti majd. A szeptemberi hazai filmpremier után pedig – a gyűjtőknek és kis példányszámban – még háromszor, különféle fedélborítóval újra kiadják a könyvet”

– állt ugyanebben a cikkben. A kötet végül valóban megjelent a nyáron, 1999. július 31-én már kritikát írt az 1490 forintba kerülő regényről Varga Lajos Márton a Népszabadságba. Bár Amidalát mocsaras bolygónak tartotta, összességében pozitív a cikk hangvétele. Mint írta, a történet egyszerű, könnyen követhető, a közvetíteni kívánt értékrend is világos.

„Várakozást tud kelteni, épít a kíváncsiságra, álmainkra, vágyainkra, reményeinkre, rájátszik elemi igényeinkre, de mindenből csak annyit ad, amennyit feltétlenül szükséges”

– áll a cikkben, amely szerint a szereplők mind emberiek (még a droidok is), mintha a szomszéd utcából jöttek volna. A kötetnek sikert jósolt, Terry Brooksot pedig jó írónak tartotta a szerző.

De milyen a könyv mai szemmel?

Nos, először is azt kell leszögezni, hogy  Nemes István fordítása nem lett jó.  A filmben használt magyarítások jobban hangzanak. Gondola helyett fogat, Kereskedő Föderáció helyett Kereskedelmi Szövetség kerültek a filmbe, emellett Jar Jar gügyög a regényben, míg a filmben sokkal jobban sikerült visszaadni, hogy nem beszéli tökéletesen a galaktikus közöst.

Ugyanakkor megannyi érdekesség szerepel benne, ami a filmben nem, ezért mindenképpen érdemes elolvasni – annak ellenére, hogy a regény ma már nem számít kánonnak. Ez egyébként szerintem nem jó döntés, mert az egyik történet komoly mélységet ad Anakin Skywalker átalakulásának. Megtudhatjuk, milyen versenyen szerepelt Anakin a Baljós árnyak eseményeit megelőzően. A közvetlenül a film eseményei előtt véget ért verseny utáni történések érdekesek igazán.

Anakin annak rendje és módja szerint összetörte a fogatot, majd beszerzőútra küldte Watto a jawákhoz. Innen tartott hazafelé, amikor talált egy sebesült buckalakót.* A fiú azonban ekkor még nem utálta e népséget – bár félt a fickótól –, tüzet gyújtott és ellátta a sebesültet. Másnap reggel a buckalakók gyűrűjében ébredt a kis fogatpilóta, ám újdonsült barátja miatt nem ölték meg Anakint. Ez az a történetszál, amely

kicsit más megvilágításba helyezi a buckalakó falu lemészárlásáig vezető utat…

Van egy másik apró történet, ami fontos a későbbiek szempontjából és egyébként kivágott jelentként le is lett forgatva a filmhez. A regényben a verseny után egy rodiai suhanc állta el Anakin útját, azt állítva, a fiú csalt a futamon, és hogy a rabszolgák semmiben nem tudnak győzni. Anakin már ekkor lobbanékony természetű volt, rávetette magát a rodiaira és ütötte, ahol érte – a regény szerint egyébként nem a rodiaira volt dühös, hanem Padmé elvesztése miatt (erről még lesz szó).

A zöld srác amúgy nem más volt, mint Greedo
A Star Wars Insider 2019 május–júniusi számában olvashattuk, hogy a 2001-es DVD-kiadáson először látott jelenet eredeti változatában rabszolgagyerekek ujjongva szurkoltak volna a bunyózóknak.

A jelenet végén Anakin Qui-Gon oldalán távozik, a Warwick Davis alakította Wald (aki szintén rodiai) pedig így szólt a fajtársához: „Jobb, ha jobban vigyázol, Greedo, mert rossz véged lesz”. Az Insider cikkből kiderül, Rick McCallum producer szomorú volt, hogy végül a vágóasztalon végezte a jelenet, mert szerinte „egy parányi szeletet felfedett Anakin sötét oldalából”. A cikk szerzője, Michael Kogge szerint feltehetően azért sem került be a filmbe, mert Anakin nem viselkedett a Baljós árnyak más részeiben ennyire agresszívan.

De akad még érdekesség. Kiderül a regényből, hogy a konfliktus, amelyről a filmből úgy tűnik, a Kereskedelmi Szövetség robbantotta ki, valójában a Köztársaság adókivetése miatt eszkalálódott. A központi hatalom ugyanis a csillagrendszerek közötti kereskedelmi útvonalakra vetett ki adót, amely miatt egy darabig csak panaszkodott Nute Gunray és csapata (majd jött Sidious, a többit pedig ismerjük). Az is kiderül, hogy a jedik csak szenátusi jóváhagyással avatkozhattak volna be az egyik tagcsillagrendszer belügyeibe. Fontos továbbá, hogy amikor Padméék visszatérnek a Naboo felszabadítására, már csak egy hajó keringett a bolygó felett, Qui-Gon el is magyarázta az értetlenkedő Panakának, hogy  egy megszállt bolygót már felesleges blokád alatt tartani… 

Persze a regénynek vannak furcsaságai is, mint például az, hogy  a filmhez képest jóval explicitebb módon, már már mániákusan láttatja Anakin Padmé iránt érzett szerelmét.  Konkrétan a Watto boltjában lezajlott első találkozáskor elsüti Anakin a bűvös mondatot, amitől minden jóérzésű kamaszlány világgá rohanna, ha jó pár évvel fiatalabb fiútól hallaná: „Feleségül foglak venni”. Anakin később is lamentál a kérdésen, hogyan vehetne feleségül egy királynőt rabszolgaként? Aztán az is kiderül, a fiú tetteit az motiválja, hogy ígéretet tett saját magának, hogy megóvja Qui-Gont és Padmét. Szóval furcsa egy történetszál ez egy kilenc éves gyereknek…

Összességében a furcsaságaitól és a fordítás gyatra voltától eltekintve izgalmas és érdekes volt újraolvasni a Baljós árnyak regényváltozatát, mindenkinek ajánljuk!

Nyitókép: Anakin és Greedo bunyója a Baljós árnyak kivágott jelenetében (YouTube)

* Cikkünk korábbi változatában azt állítottuk, Anakin a fogatverseny után találta a buckalakót, ez nem volt helytálló, javítottuk.


Fontosabb cikkeink a Baljós árnyak premierjének 20. évfordulója kapcsán:

Legfontosabb posztjaink