35 éves lett a „rekanonizált” Lando regénytrilógia első darabja

Lando Calrissianból zsémbes öregurat csinált L. Neil Smith, akinek regényeire a Solo: Egy Star Wars-történet többször is utalt.

A 2017-es év legjobb Star Wars-könyvének tartom Pablo Hidalgo és társai hatalmas munkáját, a Star Wars – Évről évre c. kötetet (itt írtam róla tavaly). Ezt lapozgatva tűnt fel nemrég, hogy évforduló közeleg: L. Neil Smith regénytrilógiájának első darabja, a Lando Calrissian és a Sharu varázskulcsa ugyanis június 12-én lett 35 éves.

Részlet a Star Wars – Évről évre 1983-as eseményeket taglaló fejezetéből (Kolibri Kiadó)

Hogy is mondjam, amikor először találkoztam a regénnyel, nem tett rám túl jó benyomást. Négy évvel ezelőtt, a balatonalmádi bazárban vásároltam a kötetet, majd azon az őszön el is olvastam. „A regény maga olyan, mintha Lando Calrissian Indiana Jones-ként reinkarnálódott volna. Elment ugyanis kincset keresni, átesett különböző kalandokon, meg minden, de valahogy nagyon gyengére sikeredett az egész” – írtam 2014-ben. A kötetet „érdektelen párbeszédek, semmi pluszt nem adó történések, szarul megírt fő- és mellékszereplők” jellemzik. Landót sem sikerült végül úgy lefesteni, ahogy a kronológiailag későbbi klasszikus trilógiában megismerhettük:

„unalmas, görcsös karakter lett, olyan, mint egy kisnyugdíjas, akit minden zavar. Visszatérő álkonfliktus a droidjával, hogy az Főnöknek nevezi, majd Lando azt kéri, hogy hívja csak Landónak. Aztán ez is zavarja”.

A Yavin előtt 3-4 évvel játszódó könyv egyetlen erénye, hogy megismertette az olvasókat a sabacc nevű kártyajátékkal, amelyről ma már minden rajongó hallott. Mindenesetre ezt az embert engedték, hogy további két Lando-regényt adjon a világnak. A másodikat a Solo: Egy Star Wars-történetet megelőzően kezdtem olvasni, talán harminc oldalig jutottam – igen, ennyire rossz. A Disney felvásárlásával hál’istennek L. Neil Smith trilógiája ment a levesbe – legalábbis ezt hihettük a Solót megelőzően.

Kiderült, miért söpörte el a Disney a Star Wars régi kánonját

Számomra egyszerűen csak azért kellett megválni a Bővített Univerzumtól, mert abban megölték Csubakkát, akire rázuhant egy hold – mondta a SyFy Fandom Files című podkasztjában Leland Chee.

A film azonban „rekanonizálta” a trilógia legalább kettő részét. A Solóban ugyanis a Donald Glover alakította Lando megemlítette a sharukat, valamint beszélt az Oseonról és a Nebula csillagbarlangról is, ráadásul holofelvételeket készít Lando Calrissian Krónikák címmel. Mindez hasonló megoldás, mint amikor a Birodalmi induló dallamai felcsendültek a filmben, hiszen így a realitásunk termékei a fiktív valóság részeivé váltak. Lando e krónikákat egyébként állítólag ki akarja adni és pénzt akar keresni velük – ráadásul jó eséllyel kiszínezi a sztorikat. Azaz a filmbéli „Minden, amit rólam hallottál, igaz” mondat is a könyveire vonatkozó marketingfogás lehet Lando részéről. Vagy szimplán hazudik –simlis szerencsejátékostól ez sem lenne meglepő húzás.

Persze a fentiek még nem jelentik azt, hogy L. Neil Smith regényei ismét a kánon részeit képezik, de mindenképpen szép és nemes gesztus Ron Howardéktól, hogy a Legendák sztorijairól is említést tettek.

Te mit gondolsz? Írd meg kommentben! ↓↓↓