Űrcsaták, chissek, árulás: egy háborús sci-fi–krimi – elolvastuk az új Thrawn-könyvet!

Timothy Zahn legfrissebb regénye, a Thrawn: Treason (Árulás) kiváló folytatása mind Zahn kánontrilógiájának, mind a kánonon és Legendákon átívelő Thrawn-sagának. Igazi érzelembomba azoknak, akik már a ’90-es évektől kezdve követik a karakter történetét, és megkedvelték a Star Wars univerzum legzseniálisabb katonai stratégiáját, és autodidakta galaktikus művészettörténészét.  Enyhén spoileres  könyvajánlónkat olvashatjátok.

A spoilereket minimális szinten tartva kezdjük gyorsan azzal, hogy ne higgyünk el mindent a könyv reklámkampánya során sugalltaknak. Kicsit olyan, mint  a filmek esetében, amikor azt gondoljuk, hogy az előzetesekből már-már megsejtjük a történetet, és fő csapásvonalakat, aztán azzal szembesülünk a moziban, hogy a trailer bizony ködösített és félrevezetett… és milyen jól is tette! Valami ilyesmit éreztem a Thrawn: Treason olvasása során is, ami miatt külön elismerés jár a Del Rey kiadó egyre profibb marketingcsapatának.

Na de térjünk rá magára a könyvre! Egyelőre (?) egy újabb Thrawn trilógiáról beszélhetünk, ami egy letisztult, kerek egészet alkot,  a három könyv szépen épít egymásra,  és ez leginkább ebben a harmadik felvonásban csúcsosodott ki. Azzal már nem hiszem, hogy nagy titkot árulok el, hogy a regényben visszatér az első könyv Watson-ja, a sokak által megszeretett Eli Vanto, míg a második könyvben közelebbről is bemutatott idegen fenyegetés, a grysk faj jelentette veszélyt fokozza tovább Timothy Zahn. Bár maga az Ismeretlen Területek jórészt továbbra is ismeretlen marad számunkra, a benne lakó két legjelentősebb politikai konstrukció,  a Chiss Birodalom és a Grysk Hegemónia már közelebb kerül hozzánk. 

A chissekről talán Zahn Legendák közé tartozó regénye, a Kirajzás mutatott a legtöbbet, amely egyik személyes kedvencem. Most közelebbről megismerhetjük a Kirajzásban debütáló Ar’alani admirálist, illetve Steadfast nevű hajójának legénységét, de  további izgalmas titkok derülnek ki a chissek titokzatos navigátorairól, az úgynevezett „skywalker”-ekről is.  A könyv olvasása során valószínűleg sokak szívébe belopja majd magát Vah’nya, az ifjú chiss navigátorlány. A kötetben fontos szerepet kap továbbá a chissek és birodalmiak közötti kapcsolat és az egymás elfogadásának kérdése is. Az idegenek befogadása ugyanis nemcsak a Birodalomban nehézkes, hanem a chisseknél is, akik szintén bizalmatlanul szemlélik az embereket.

Képtalálat a következőre: „thrawn aralani”

Eli Vanto és Ar’alani admirális (Club Jade)

A történet másik „kollektív főhőse” Thrawn főadmirális saját zászlóshajója, a Chimaera. Kifejezetten tetszett nekem Karyn Faro vezérőrnagy, valamint a csillagromboló tisztjeinek és vadászpilótáinak összhangja, és a különleges, lojalitásból, tiszteletből és csodálatból álló kémia, ami a Chimaera legénységét főadmirálisához fűzi. Faro már a Thrawn: Szövetségesek regényben is felfogható Thrawn újabb „padawanjaként”, az új kötetben pedig hatázottan  elfoglalja méltó helyét a Gilad Pellaeon – Jorj Car’das – Eli Vanto alkotta impozáns társaságban.  Faro más, mint a filmekből megismert teszetosza birodalmi kapitányok és tisztek, ő és a Chimaera főtisztjei olyan hatékonyságot és szakértelmet mutatnak, hogy azt érezhetjük, hogy

ha Thrawn finomhangolta volna a teljes birodalmi hadigépezetet, a Lázadásnak esélye se lett volna, sőt talán Lázadás se lett volna…

Képtalálat a következőre: „kary faro thrawn”

Karyn Faro vezérőrnagy, a Chimaera kapitánya a Thrawn képregényben (Wookieepedia)

Bár Thrawnt éppen a lothali események kereszttüzéből szólítja el az új megbízás, maga a Lázadás kevés hangsúlyt kap a kötetben, a történet sokkalinkább a titokzatos grysk fenyegetésre, valamint a birodalmi politikára és a „Csillagpor” projekt építéseit akadályozó tényezőkre fókuszál. Fordulatokról fordulatokra válik nyilvánvalóvá, hogy egy-egy aprónak tűnő probléma mögött is mennyi láthatatlan érdek és csel húzódhat meg, amelyek hálóján  csak egy igazi lángelme lát keresztül.  A regényben azonban csupán néhány rövid pillanat van, amikor bepillanthatunk a főadmirális géniuszi agytekervényeinek működésébe, legtöbbször Eli Vanto, Karyn Faro valamint két új karakter, Ronan igazgatóasszisztens, illetve Savit főadmirális szemén keresztül követhetjük nyomon az eseményeket.

A két utóbbi közül leginkább Ronan karakterét emelném ki, aki Krennic igazgató megbízottjaként tevékenykedik a Chimaerán. Krennic asszisztenseként Ronanban megtalálható mindaz az arrogancia, beképzeltség és ellenszenvesség ami főnökében, ráadásul ehhez még Krennic bálványozása is társul.  Ronan gyakorlatilag a „Krennic fan klub” első számú tagja,  számára Palpatine bolond, az admirálisok és moffok haszontalanok, és Birodalom talán egyetlen kompetens személye Orson Krennic igazgató. És hogy milyen irányba változik ez az attitűd, vagy változik-e egyáltalán? Nos, az majd a regényből kiderül.

„Palpatine egy bolond, bezzeg Krennic!” – Huttcast #002
A frissen megjelent Thrawn: Treason c. regény kapcsán arról is beszélgettünk, mennyiben hasonlítanak a gryskek a yuuzhan vongokra? RÉSZLETEK ITT.

Azonban nem véletlenül emeltem ki korábban a két csatahajót és legénységét, ugyanis a cselekmény nagy része valamelyik csillagromboló – vagy chiss hajó – fedélzetén játszódik. A szereplők vagy épp összeesküvésekre bukkannak, vagy csatára készülnek, vagy csatákat vívnak, s ez a dinamizmus  egy űrbéli háborús regénnyé teszi a kötetet,  s a könyv végére jó ismerősként köszönhetjük például a Steadfast elsőtisztjét, a Chimaera tüzértisztjét, vagy éppen a TIE Defender osztag új kapitányát. Sőt még a titokzatos Death Trooperek félelmetes sisakja mögötti – szintén félelmetes – embereket is megpillanthatjuk. A Defender-ek szerepe különben ezúttal is jelentős, Zahn kiválóan mutatja meg ennek a vadászgépalakulatnak a csatabéli hatékonyságát és sokoldalúságát, rávilágítva atta, hogy talán

egészen másként alakult volna Birodalom sorsa, ha Krennic Halálcsillaga helyett inkább Thrawn projektjét favorizálta volna az Uralkodó.

Kapcsolódó kép

Thrawn és egy TIE Defender (Mos Eisley Chronicles)

A csatajeleneteket persze hosszú készülődés és csavaros taktikai húzások kísérik, s fontos szerepet kap a cselekményben a szokásos krimielem, amely során Thrawn és emberei a Halácsillag építését hátráltató problémák felgöngyölítésén fáradoznak. S bár a showt ebben a háborús krimiben is maga Thrawn lopja el, tanítványainak sem kell szégyenkezniük, ugyanis mind Eli Vanto, mind Karyn Faro megkapja a lehetőséget, hogy megmutassa saját kvalitásait, s bizonyítsa, miért is látott bennük olyan sokat mentoruk.

Nemcsak Vantóról és Faróról, hanem jószerivel  a regény összes fő karakteréről elmondható, hogy intelligens és ravasz figurák,  akár a pozitív, akár a negatív szereplők közé soroljuk őket. Bár maga Thrawn a chissek körében is különleges zseninek számít, ennek ellenére Ar’alani admirális is egy kiváló parancsnok, mind a taktikát, mind az embereihez való hozzáállást tekintve. De mint korábban írtam, a Chimaerán az embereknek sem kell szégyenkezniük sütnivaló terén, ahogyan Ronant is okkal tette meg asszisztensévé a tudást és hatékonyságot sokra tartó Krennic igazgató. Nem hiába nyilatkozta tehát Zahn a könyv megjelenését követően, hogy

„Nem akarok ostoba ellenfeleket, vagy ostoba hősöket. Az unalmas. Azt akarom, hogy mindkét oldal legyen eszes a saját paraméterein, a saját tudásuk határain belül, így mindkét fél okos.”

„Thrawn mindig győzni fog” – Timothy Zahn az új könyvéről
Három évvel ezelőtt a legnagyobb, és legkellemesebb meglepetésünkre bejelentették Thrawn főadmirális kánonba emelését, valamint hogy Timothy Zahn új történeteket ír népszerű karakteréről. Zahn nem is lustálkodott, a három év során immár a harmadik kötet jelent meg a mai napon a nemzetközi piacon. Ennek apropóján készített interjút a szerzővel Kristin Baver a hivatalos honlapra. RÉSZLETEK ITT.

Verdikt: A Thrawn: Treason egy kiváló regény, amely szépen viszi tovább az előző két kötet szálait, komplett egésszé téve a trilógiát. Ez esetben ráadásul nincsenek Pryce kormányzóról, vagy Anakin Skywalkerről és Padméról szóló egyéb mellékszálak,  a történet sokkal feszesebben fókuszál magára Thrawnra  – na meg persze tisztjeire, Eli Vantóra, a chissekre, gryskekre és a birodalmi hadi politkára. Ez a harmadik rész méltó lezárása a kánon Thrawn-trilógiának, ámbár – hasonlóan a Lázadók animációs sorozat fináléjához –  nyitva hagyja a lehetőségét annak, hogy Dave Filoni vagy/és Timothy Zahn a közeljövőben tovább folytassa szeretett főadmirálisunk történetét.  Ráadásul Zahn megint becsempészi a regénybe néhány korábbi, Legendákbéli karakterét, megdobogtatva hűséges olvasóinak szívét.

Na és vajon lesz-e folytatás? Lássuk mit mondott erről Zahn áprilisban a chicagói Celebration-ön:

„Szeretnék többet csinálni. Ez a Del Rey-en és a Lucasfilmen múlik. Most az a probléma a Treason-nel, hogy így két különböző Thrawn trilógiánk van. Ez pedig nagyon zavaró. Szükségünk van egy negyedik kötetre, hogy Thrawn tetralógia legyen. Amikor ezt megemlítettem a szerkesztőnek, odafordult a kollégájához és azt mondta: »Nézd meg milyen zökkenőmentesen csinálja«. Határozottan csinálnék egy negyedik könyvet, talán egy ötödiket és talán egy hatodikat is, attól függően, hogy merre mennek a dolgok. Amíg a Del Rey hajlandó megvenni és ti srácok hajlandóak vagytok megvásárolni, nekem sok történetem van. Végső soron a Lucasfilm döntése, és a Del Rey, a Penguin Random House kiadóké, hogy akarnak-e valamit tőlem, és mit akarnak tőlem. Még egyszer mondom. Ha soha nem kérnének fel egy újabb Star Wars könyvre, azt mondanám »Jól szórakoztam és elégedett vagyok«”

Nyitókép: A kötet borítójának részlete (StarWars.com)

Legfontosabb posztjaink