Minden nemzedéknek megvan a maga legendája – elolvastuk a The Star Wars Archives: Episodes I-III-t

Írta: Simon Zoltán

A hatkilós, 600 oldalas könyv nagy része az egyes előzményfilmek készítésének folyamatát mutatja be, epizódonként közel 200 oldalban. Egy-egy filmen belül sok kis, néhány oldalas fejezet található, képekkel bőségesen megtűzdelve, így az ember nagyon nehezen tudja abbahagyni az olvasást („na, még ezt az egy oldalt, utána úgyis négy képes oldal jön, aztán már csak fél oldalnyi szöveg a következő fejezetig”).

A könyv stílusa dokumentarista, döntően Lucasfilm/ILM-dolgozókkal készített korábbi és friss interjúk mondatait tartalmazza, a szerző csak kérdéseket tesz fel. A főszöveg időrendben halad, míg a képek (látványtervek, forgatási fotók, dokumentumok, feljegyzések) a filmek története szerint követik egymást. Emiatt a szöveg és az illusztrációk egymástól némileg függetlenek, a szerző elmondása szerint külön történetszálat képeznek a könyvön belül.

A látványterveket újraszkennelték ehhez a kiadáshoz, és ennek köszönhetően is lenyűgözően néznek ki.

Sokszor kaptam azon magam, hogy a látványtervek, animációs képek és forgatási fotók nézegetése közben szinte hallom a fejemben az egyes jelenetek zenéit. A képek igen nagy hányada korábban nem jelent meg, ekkora méretben főleg nem: a duplaoldalas illusztrációk 80*30 cm-esek.

Az előzményfilmek előtt azonban van egy rövid, mindössze húszoldalas fejezet is, ami a klasszikus trilógia felújított változatának elkészítését foglalja össze. Ebben megismerhetjük azokat a lépéseket, amelyek elvezették Lucast az előzménytrilógiához. A fordulópont a Jurassic Park volt: az ILM digitális dinoszauruszai után lett számára egyértelmű, hogy megérett a technológia a hihető, teljesen digitális karakterek létrehozására. Lucas 1993-ban döntötte el, hogy a húszéves évfordulóra újra moziba küldi a IV. részt, itt-ott módosítva, hogy jobban megfeleljen az elképzeléseinek. Volt azonban egy másik célja is: ki akarta próbálni, mivel jár most egy Star Wars-forgatás pénzügyi és technológiai oldalról. A projekt nagy meglepetése volt, hogy az eredeti kópiák olyan rossz állapotba kerültek 16 év alatt, hogy  ha akkor nem végzik el a felújítást, hamarosan talán nem is lett volna mit felújítani, és a Star Wars eredeti formájában elveszett volna.  Aztán, ahogy mondani szokták, evés közben jött meg az étvágy: Lucasnak annyira tetszett a folyamat, hogy utasítást adott a másik két film feljavítására is. Így került újra mozikba 1997-ben a régi trilógia.

A Baljós árnyak fejezeteiből megtudjuk, hogy Lucas elmondta a kollégáinak, amit a Fox vezetőitől is hallott, amikor közölte velük: a későbbi Darth Vader az első filmben tízéves kisfiú lesz.

„Olyan filmet készítenek, amit senki nem akar látni, de ő el akarja mesélni ezt a történetet.”

És ez neki sokkal fontosabb, mint az, hogy olyan franchise-t építsen, amiben ugyanazt a történetet mesélné újra és újra. Lucast két kérdés mozgatta az előzménytrilógia alatt: Hogyan lesz valakiből rossz ember? Hogyan mondanak le az emberek önként a demokráciáról egy zsarnokságért?

Az interjúkban központi helyet foglal el a filmkészítés digitális átalakítása (lásd a keretes írást). Az első filmben még csak két jelenetet forgattak le digitálisan. A klónok támadása idejére éppen sikerült kifejleszteni egy megfelelő kamerát (Sony HDW F900), amiből az összesen létező hat darabot George Lucas kapta meg, felhasználói leírás és garanciák nélkül – hét nappal a forgatás előtt. Lucas és Rick McCallum producer ekkor húztak egy merészet:

úgy döntöttek, nem fognak minden eshetőségre készenlétben tartani egy normál filmes kamerát, hanem mindent feltesznek a digitális lapra, és azt fogják áztatni a kaminói esőzésben és aszalni a tatuini sivatagban.

A klónok támadása készítése több ponton is viharosra sikeredett. Az elején Lucasnak magához képest is sokáig tartott a forgatókönyv megírása. Hiába vontak be egy ponton társ-forgatókönyvírót (Jonathan Hales), mindössze három nappal a forgatás előtt lett kész a könyv: pénteken kapták meg a stábtagok, és hétfő reggel indult az első jelenet felvétele. A film vége, a klónháború első csatája is sok változáson ment keresztül, annyira, hogy  találunk a könyvben 2002. februári keltezésű látványterveket is, miközben a premier májusra volt kitűzve.  A határidő tartása érdekében Lucasnak szoros ütemterv szerint kellett véglegeznie az egyes tekercsek jeleneteit, és leadni azokat sokszorosításra. Hiába forgattak ugyanis digitális nyersanyagra, filmkópiákat kellett gyártani a moziknak, ami időigényes folyamat volt – főleg, mivel erre is kitaláltak egy új eljárást.

A három film közül A Sith-ek bosszúja fejezetei nyújtották a legkevesebb újdonságot. Ez nem biztos, hogy az Archives hibája, mivel 2005 óta van a polcomon J. W. Rinzler könyve a III. rész készítéséről. Rinzler ebben minden egyes forgatási napról beszámolt, és bőségesen illusztrálta a film előkészítését és az utómunkálatokat is. Egy ilyen könyvhöz képest tizenöt év elteltével sem könnyű újat mutatni. Egy nagyon fontos dolog miatt mégis sikerül.

A könyv legerősebb részét a szerző George Lucasszal folytatott párbeszédei adják. Ezeket főleg az egyes filmek bemutatásának végén találjuk, és általuk rálátást kapunk Lucas gondolataira a whillekről, az általa tervezett új trilógiáról (amit a Disney-felvásárlás utáni Lucasfilm kukázott), a Star Wars eladásáról, politikusokról, egységről és megosztottságról, az ökológiai katasztrófákról, az emberiség történelméről és a jövő generációkba vetett reményről.

„Az I. rész után sokkal többet akartam foglalkozni a midikloriánokkal és a whillekkel, de mindenki kiborult tőle, és azt mondták, »ez nem tetszik, szörnyű«, szóval mégsem tettem. Ez az egész egy üzleti vállalkozás is számomra, ezért engedtem, mert tudtam, hogy önkényes lenne [kitartani mellette]. De nagyon szerettem volna, hogy benne legyen a filmekben, és ha megcsináltam volna az utolsó hármat, abban mindent megmagyaráztam volna.”

A könyv filmtörténész szerzője azt nyilatkozta, bárki meg tudja mondani, Lucas helyében mit csinált volna másként, de őt az érdekelte, hogy az alkotó miért épp azt a megoldást választotta, ami a filmekbe került. Mi volt a szándéka és mi volt a döntésének a kontextusa? Lucas számára például kulcsfontosságú a szimbiózis, az élőlények egymást kölcsönösen támogató, segítő kapcsolata. Ezt Obi-Wan és Qui-Gon szájába is adta a Baljós árnyakban, de a téma az összes Star Wars-filmjében megjelenik:

„Amikor mitológiai történeteket mesélsz, köröket jársz be. Mint egy mandala, vannak kis körök, és nagyobb és nagyobb körök, míg végül átfogod az egész univerzumot. Történetet mesélni ugyanez, mert minden személy […] köröket jár be. A körök visszamennek oda, ahonnan indultak, vagy metszik egymást. Végül azért maradnak életben, mert összekapcsolódnak.

Az I-III. részekben minden szimbiotikus kapcsolat széthullik. Az I. részben a szenátorokat jobban érdeklik saját maguk, mint az, hogy egymáson segítsenek. Kiestek a szimbiotikus körből. Nem tudnak egyetérteni semmiben, mert már annyira eltérőek az érdekeik, hogy nem tudnak tovább működni Köztársaságként. És a kancellár kihasználja ezt a megosztottságot, aminek a kialakulását elő is segítette, hogy ezáltal császárrá váljon. A IV-VI. részekben a lázadók […] megpróbálják visszaállítani az egyensúlyt.

Ha az egésznek az ökológiáját nézed, akkor minden kapcsolatban áll egymással. Minden. Ha valami történik az egyik résszel, az mindegyik résszel történik, és ez végeredményben a Star Wars egyik legfontosabb eleme.”

Az előzménytrilógia végre megkapta a neki kijáró alapos, gazdagon illusztrált feldolgozást, amelynek fényét tovább emelik az alkotóval folytatott hiánypótló beszélgetések.  Nagyon tudom ajánlani mindenkinek, aki jobban bele szeretné ásni magát e filmek készítésébe.  A könyv 150 eurós (kb. 54 ezer Ft) ára elrettentő lehet, de ahogy a klasszikus trilógiás kötet esetében is történt, a Taschen kiadó pár év múlva valószínűleg előáll majd egy gazdaságosabb, kisebb méretű változattal is.

Simon Zoltán legutóbbi Ziro.hu-n megjelent cikkeit és a legfrissebb róla szóló anyagainkat itt találod: