Az új Thrawn-könyv tökéletes szintézise a Legendák- és kánonregényeknek

Mitt’raw’nuruodo újra itt van, hogy Zahn újabb, lebilincselő regényében nem is egy, hanem két, a galaxis sorsát érintő rejtély után nyomozzon.  SPOILERES  könyvajánlónk a Thrawn: Alliancesről.

 A Disney visszahozta a gyerekkoromat.  Szenzációs, leírhatatlan érzés volt, amikor két évvel ezelőtt a Lucasfilm bejelentette, hogy a Lázadók harmadik évadának antagonistája az immár a képernyőn is debütáló Thrawn főadmirális lesz, ráadásul egyúttal beharangozták a Timothy Zahn által írt, Thrawn című kánonregényt is. Gyerekkorom egyik kedvenc regénysorozata, s egy olyan karakter, aki nélkül számomra üresebb lenne a Star Wars. Nos a legendás stratéga, és kiváló elemző, Mitt’raw’nuruodo újra itt van, hogy Zahn újabb, lebilincselő regényében nem is egy, hanem két, a galaxis sorsát érintő rejtély után nyomozzon.

Míg az első Thrawnra fókuszáló kánonregény (mely azóta egy gyönyörű képregény-adaptációt is megélt) inkább egyfajta előzménytörténet, a karakter be- és visszavezetése az univerzumba, addig a Thrawn: Alliances (Szövetségek) egy ízig-vérig Zahn-regény.

Az egyik legjobb Star Wars-könyv, amit olvastam.

Hangulatában, fordulataiban, sőt néhány eseményét tekintve is a szerző klasszikus, Legendák közé tartozó regényeihez hasonlít (számomra leginkább a Kirajzáshoz és A túlélők kereséséhez), s mindezt a kánon keretében, szorosan kapcsolódva a két sikeres animációs sorozat, A klónok háborúja és a Lázadók eseménysorához is.

A kötet két történetet mesél el, a Star Wars-idővonal két pontján (A klónok háborúja 5. évadát követő néhány hét, valamint a Lázadók 3. és 4. évadja közötti rövid időszak), ám a két sztorit szorosan összekötik mind a helyszínek (az Ismeretlen Területek határán fekvő Batuu és Mokivj bolygók), mind a főszereplők (Thrawn, illetve Anakin Skywalker/Darth Vader).

A regény tehát kétszeres kaland, két rejtvény és két nyomozás, ahol a chiss Sherlock vezet végig minket a Star Wars legikonikusabb karakterének kíséretében.

Zahn korábbi interjúiban többször hangsúlyozta, hogy a két karakter közötti kémia egyik kulcsfogalma a regényben a bizalom. Ez valóban egyik fő tényezője Anakin/Vader és Thrawn közös történetének,  a könyvben kilencszer szerepel a „trust me” kifejezés, mikor Anakin, mikor Thrawn szájából.  A bizalmatlanság természetesen feszültséget szül, mely leginkább a Vader–Thrawn szálon érhető tetten. A Sith Nagyúr nem bízik Thrawn hűségében, a könyv egyik kulcskérdése, hogy ha választani kellene Thrawnnak a Birodalom és a chiss nép között, ugyan melyik oldalra állna?  A másik feszültséget generáló pont, Vader állandó gyanúja, hogy Thrawn tudja a legféltettebb titkát, tudja azt, hogy ki is volt ő azelőtt, mielőtt a fekete sisakba és páncélba kényszerült. 

Timothy Zahn: Utáljátok inkább a rabszolgaságot!

A két karakter képezte ellentétpár sokkal megfoghatóbb, hiszen Zahnnak hála beleláthatunk mindkettejük fejébe. Ahogy az előző kötetben, úgy most is bepillanthatunk abba, hogy a chiss hogyan olvas mások mozdulataiból, hanglejtéséből és arcvonásából. Anakin, majd Vader esetében az Erő egyik rejtélyét érezhetjük át, azt a „kettős látást”, ami harc közben segíti a jedit és a sithet, és amelynek köszönhetően Anakin/Vader megérzi, hogy az ellenség támadása hová fog érni, azelőtt, hogy a támadás megtörtént volna.

Ez az Erő vezérelte kettős látás a könyv elején inkább csak érdekesség, de később kiderül, hogy esszenciális része annak a rejtélynek, amelyet az Uralkodó megbízása nyomán ki kell bogozni.

Az Ismeretlen Területeken ugyanis egy régi, veszélyes ellenség leselkedik, a grysk nép, amely komoly fenyegetést jelent a Chiss népre, de talán a Birodalomra is.

Az Ismeretlen Területek sok veszélye között azonban ott van maga a navigáció is, ugyanis az égitestek, fekete lyukak és folyton változó masszív tömegek miatt szinte lehetetlen gyorsan és biztonságosan utazni az űr ezen szegletében. Feltéve, ha nem segít az Erő, és a kettős látás.  A könyvből a chiss nép egyik legféltettebb titkára is fény derül, hogy hogyan képesek tájékozódni és utazni ezen a vidéken: Erő-érzékeny chiss kislányok, úgy nevezett „skywalkerek” megérzéseire hagyatkoznak… 

A másik, klónháborús szál szintén izgalmas, és szintén a Legendákból is jól ismert elemet hoz újra a kánonba, a cortosist. Ez egy ritka anyag, amely elnyeli a sugárvetők tüzét, és kikapcsolásra kényszeríti a fénykardot is! Egy efféle fegyver pedig döntő tényező lehet egy háborúban, főleg egy olyanban, ahol a jedik vezetik az egyik sereget. Azok a jedik, akikkel titkon a főkancellár is le akar számolni…

Star Wars GIF – Find & Share on GIPHY

Discover & share this Star Wars GIF with everyone you know. GIPHY is how you search, share, discover, and create GIFs.

A regény klónháborús szálának Anakin mellett fontos szereplőjévé, sőt mozgatójává válik Padmé Amidala is, aki Zahn ígéretéhez híven tényleg olyan, mint aki éppen A klónok háborúja sorozatból, a képernyőről ugrott volna át a kötet lapjaira.  Újabb méltó szerep, egy a filmekben méltatlanul elkótyavetyélt karakternek!  Ráadásul a könyv Anakin személyiségét is jobban megvilágítja, segíti megérteni, hogy az ígéretes jedilovagból miként válik a háború végére Vader Nagyúrrá.

A szereplőknél maradva, a Birodalom korában zajló eseménysor visszatérő karaktere a noghri bérgyilkos és harcos, a félelmetes Rukh. Zahn nagyon jól formálta meg ezt a karakterét is,  olyan mintha az eredeti Thrawn-trilógiában felbukkanó Rukhot, és a Lázadók sorozatban szereplő Rukhot ötvözve egy „ultimate Rukh”-ot hozott volna létre.  A Thrawn és Vader közötti bizalmatlanság–bizalom probléma szépen leképződik Rukh és Kimmund parancsnok, a Vadert kísérő Első Légió vezetője, és rohamosztagosai között. Kimmund először idegesítőnek, zavarónak sőt fölöslegesnek találja az állatias noghrit, aki állandóan a rohamosztagosai hajója körül ólálkodik. Később azonban Rukh a parancsnok segítségévé, sőt titkos fegyverévé válik!

Rukh a Lázadókban (YouTube)

Kimmund és rohamosztagosai mellett természetesen a Chimaera legénysége is szerepet kap az eseményekben, különösen a hajó parancsnoka, Faro lát el fontos szerepet. Karyn Faro bár nem válik annyira Watsonná, mint Eli Vanto, mégis van néhány olyan párbeszéd közte és a főadmirális között, ami Vantóra, sőt Pellaeonra emlékeztetheti az olvasót. Megemlíthetjük továbbá az inkább cameo-szerepet betöltő Vult Skerris kapitányt is, akinek karaktere a TIE Defender-projektet hozza közelebb, a regényből azt is jobban megérthetjük, hogy Thrawn miért megy szembe a Birodalom vezetőinek Csillagpor-projektjével, és miért akar inkább efféle vadászokat gyártatni.  A szereplők közül végezetül az egyszerű mokivji kisember, LebJau nevét kell kiemelnünk, az ő szívszorító története, egy új, üdítő, alulnézeti perspektívát mutat a nagy galaktikus háborúkhoz és hősökhöz szokott olvasó számára. 

A történet két szála jó ütemben, az izgalmat és érdeklődést folyamatosan fenntartva bontakozik ki, ráadásul a két szál még össze is fonódik a végére, a két rejtélyből egy nagy, és veszélyes fenyegetés lett.

A Legendák történetei általában nagy, sorsfordító problémák köré szerveződnek, míg a kánonregények az effélét a filmekre hagyják, és a világ bővítését, a karakterek mélyítését célozzák meg.  A Thrawn kötet ebből a szempontból egy tökéletes elegye a Legendáknak és a kánonnak.