Katonák a frontvonalon – 15 éves lett a klasszikus Battlefront videójáték

Napra pontosan 15 éve jelent meg az első, ma már Battlefront classic (továbbiakban BF1) néven ismert videójáték. Nézzük meg a létrejöttének körülményeit, milyen volt játszani ezzel a klasszikus Star Wars játékkal és mi történt vele az elmúlt 15 évben.

Előzmények

A 2000-es évek elején a játékiparban komolyabb változások mentek végbe. A konzolok előre törtek, a Windows PC mellett komoly szeletet birtokoltak a játékpiacból. Az új generációs játékosok és az elterjedt internet-támogatás miatt változtak a trendek és népszerűek lettek az online multiplayer játékok. A LucasArts az ezredfordulón a megszokott műfajokra koncentrált, készültek a fénykardozós akciók a Jedi Knight szériában, jöttek valós idejű stratégiák, mint a Galactic Battlegrounds és az Empire at War, olyan RPG történetek, mint a Knights of the Old Republic, ill. olyan szimulátorok, mint az Episode I: Racer. Látva a piaci változásokat a LucasArts is egyre több játékához adott ki online multiplayer támogatást is. A Counter-Strike és a Battlefield sikereit meglovagolva ők is szerettek volna egy FPS shooter és a multiplayerre koncentráló játékot a Star Wars világába helyezve, ez lett a Battlefront.

Idén ünnepelte 16. születésnapját a KotOR
Ennek örömére összegyűjtöttünk 16 érdekességet a játékról, valamint újra elővettük és megnéztük, miért is tartják minden idők egyik legjobb Star Wars videójátékának.

2002 novemberében megbízták a Pandemic Studiost a fejlesztéssel, akik ebben az évben adták ki a konzolos Star Wars: The Clone Wars-t. Ez a klónháború idején játszódó, egyfajta hibrid TPS lövöldözős, kardozós játék volt, nagyrészt járművekkel és kisebb részt jedikkel. A cégnek így volt tapasztalata már témában és a The Clone Wars játékmenetét továbbfejlesztve tervezték meg a BF1-et.

2004. január 13-án jelentették be a BF1-et mint multiplayer akció játékot. Áprilisban George Lucas közbenjárásával kinevezték a LucasArts vezérigazgatójának Jim Wardot, aki korábban a LucasFilm nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokért felelős vezetője volt. A játékkiadó történetében ezt az időszakot nevezik a Ward-korszaknak. Komoly üzletemberként rosszul fogadta a cég 2003-as alacsony bevételeit és a cég teljes átszervezésébe kezdett. Csak viszonyításképpen, a LucasArts éves, 2003-as bevétele 100 millió dollár volt, ami épphogy csak meghaladta az év legnépszerűbb játéka, a Halo bevételeit. Ward centralizálta a vezetést, csökkentette a LucasArts fejlesztőinek létszámát, törölte a befejezetlen projekteket és nem engedte újabb külsős fejlesztőcégek szerződtetését. Ezzel kevesebb játék készült, de jobb minőségűek. A cél sikeres multiplatform AAA játék kiadása volt, ezért Ward nagyon bízott a BF1 sikerében.

A fejlesztés

A Pandemic Studios nagy lelkesedéssel állt neki a fejlesztésnek, sokan egy valóra vált rajongói álomnak tartották. A cég ekkoriban igen feltörekvő volt, képesek voltak több játékot is fejleszteni egy időben. Párhuzamosan a Full Spectrum Warrior is készült, amely egy realisztikus katonai taktikai játék lett. A BF1 a SoftImage: XSI szoftverrel készült, a karakter modelleket először statikus objektumként készítették el 3D-ben, amely egyfajta csontváz volt, majd erre húzták fel a részletes grafikai külsőt.

A vezető hang technikus, Nick Peck és csapata komoly munkát fektetett a hangeffektekbe. Tanulmányozták a hivatalos Star Wars hanggyűjteményt, majd két napra elutaztak a Skywalker Ranchre és több mint 1200 db egyedi hangot rögzítettek. A környezeti hangok így igen változatosak lettek a játékban. Szinkronszínészek között több ismert figura is feltűnt. Temuera Morrison visszatért a szerepébe A klónok támadásából, ő adta mindegyik klón hangját, továbbá olyan veterán Star Wars szinkronhangok is feltűntek, mint Tom Kane (Ackbar, Yoda) és Nick Jameson (Darth Sidious). Természetesen John Williams klasszikus filmzenéje is felcsendül az eredeti és az előzmény trilógiából is, így a zenével és a hanghatásokkal igazi Star Wars élményt kapunk, nem beszélve a látványos és jól kidolgozott pályákról.

A történet és a játékmenet

Mivel a BF1 elsősorban multiplayer játék, a singleplayer kampánya viszonylag rövid. Két kampánya van, egyik a klónháborús, amely nagy léptekben követi végig a Baljós árnyak és A klónok támadása eseményeit. Ez hét pályát jelent, ebből három kapcsolódik a filmekhez, az első a nabooi csatával indul, majd a geonosisi ütközettel folytatódik. A másik értelemszerűen az eredeti trilógia idején játszódik, amely kilenc pályából áll. Végigjátszhatjuk a yavini, a hoth-i és az endori csatát is lázadó vagy éppen birodalmi oldalról. Egyes pályák a filmekből bejátszott átvezetőkkel indulnak, amely filmszerűbb élményt ad.

Négy frakció szerepel a játékban, a köztársaság klónhadserege, a szeparatisták droidjai, a lázadó katonák és a birodalom rohamosztagosai. Sajnálatos módon erőhasználó és fénykardforgató jediket vagy sitheket nem irányíthatunk, ahogy űrcsaták sem szerepelnek, így a Star Wars ezen két alapkövének hiánya meglehetősen rossz szájízt hagyhat az emberben. Azért egyes pályákon feltűnik NPC-ként Mace Windu, Dooku, Luke vagy Darth Vader.

A singleplayer módban az ellenséget mesterséges intelligencia (MI) irányítja, de ez nem lett túl „okos” a játékban. Az egyes hadosztályok katonái mind más-más személyiséget kaptak, hogy még változatosabb legyen a csata. Néha megpróbálnak bekeríteni, de rendszerint addig terjed az ellenség taktikája, hogy hordában egymás után támadnak, ugyanabból a pozíciókból. Igen élvezetes a sztori mód kampánya, viszont nagyon rövid, leginkább egy tanuló mód céljából készült, hogy megismerkedjünk a játékkal és begyakoroljuk őket a többjátékos módra. A filmszerű kampány mellett még két további egyjátékos mód áll rendelkezésünkre,

az egyik a Galactic Conquest, amelyben egyik frakcióval hadjáratot indíthatunk a galaxis feletti uralomért és mindezt egy interaktív térképen követhetjük végig.

A másik az Instant Action, ahol kedvünkre állíthatunk össze saját csatákat.

A játékmenet egy az egyben a DICE Battlefield 1942 játékát másolja, egyszerű katonaként harcolunk az ellenséges fél ellen. Hibrid, mert az FPS nézet mellett választhatunk külső TPS nézetből is játék közben. Függetlenül attól, hogy éppen milyen módban játszunk, a csaták menete ugyanazon stratégia szerint történik. Két azonos létszámú csapat feláll egymás ellen és minél előbb el kell foglalniuk a bázispontokat, majd végezniük minden ellenféllel. A csaták kimenetele gyorsan változik, egyik percben még mi vezetünk, de a másik percben könnyen felülkerekedhet rajtunk a másik fél, nem árt taktikázni.

Nehézségi szintek közül a közepest érdemes választani, mert nehéz fokozaton néha csal a játék.

Mindegyik frakcióban öt egység közül kell választanunk mielőtt csatlakozunk társainkhoz. Négy mindig ugyanaz, az első egy alap katona lézerpuskával, pisztollyal és gránáttal felszerelve, a második egy rakétavetős, a harmadik egy pilóta, ill. a negyedik egy mesterlövész. Az ötödik viszont frakciónként változó, a köztársaság és a birodalom hátirakétás jet troopert, a szeparatisták droidekákat, míg a lázadók vukikat tudnak bevetni.

Bármelyik katonai egységet is választjuk, lehetőségünk van a frakciók egyedi járműveit is használni, legyen az a kereskedelmi szövetség AAT-je, birodalmi AT–ST lépegető, köztársasági LAAT csapatszállító, AT–TE, vagy a lázadók T–47-es hósiklója. Járműveinkkel támogathatjuk földi csapatainkat, izgalmas légi csatát vívva ellenfeleinkkel, sajnálatos módon mindezt az űrben nem tehetjük meg. Külön jó pont, hogy a Shadows of the Empire és Rogue Squadron játékok után ide is bekerült az AT–AT-k kötözése a lázadók hósiklóival. Jó látni, hogy A Birodalom visszavág legendás jelenetét újra és újra felelevenítik a játékok, legutóbb a DICE tette meg a 2015-ös Battlefrontban.

10 ismert bolygó szerepel, ezekre összesen 16 pályát modelleztek le a Pandemic pályaszerkesztői. A filmekből ismert helyszínek elevenednek meg előttünk, hatalmas, jól bejárható területeket kapunk, részletesen kidolgozott és egy ma is elfogadható grafikával, vagyis bőven adtak teret a játékosoknak nagy csatákat vívni. A többjátékos mód működését a GameSpy kliens biztosította, ha ez még ismerősen cseng valakinek. Helyi hálózaton lehet meccseket kreálni vagy csatlakozni. Mind a 16 pálya elérhető, azonban a szerverek támogatása nélkül egyszerre csak négy fő csatlakozhat, a többi egységet a 32 főből a gép biztosítja.

Hiába a jól kidolgozott játékmenet, ha egyszerre ilyen kevesen játszhatnak – miközben a multiplayerre hegyezték ki a szoftvert –, az nagy hiányosság.

Megjelenés és fogadtatás

2004. szeptember 21-én jelent meg az egész világon egyszerre Windows PC-re, Playstation 2 és Xbox classic konzolokra. Egy ügyes marketingstratégiával a 20th Century Fox Home Entertainment ugyan ezen a napon adta ki az eredeti trilógia „újra” felújított változatát DVD-n, díszdobozban, korábban soha nem látott extrákkal és dokumentumfilmekkel. Egy évvel később az Aspyr cég kiadta Mac OS-re és mobiltelefonra is a játékot.

Eladásokat tekintve sikeres lett a BF1, két év alatt az Egyesült Államokban a PC-s verzióból 290 ezer példányt adtak el 2,6 millió dolláros bevétellel. A Playstation 2-es verzió messze sikeresebb volt, az Államokban 1,5 millió példány kelt el és 53 milliós bevételt hozott a LucasArtsnak. A Next Generation szerint 2000 és 2006 között ez volt a 31. legsikeresebb játék az Államokban,

2007-re pedig világszinten 4 millió példány kelt el belőle.

A kritikusok szerették a BF1-et, a GameRankings és a Metacritic 70-80%-os értékeléseket adott, viszont mindkettő jobbnak értékelte a konzolos verziókat, mint a PC-st. A Gamespot szerkesztője, Bob Colayco dicsérte a játékot és kedvezően hasonlította össze a játékmenetet a Battlefielddel. Üdvözölte a játékmód sokoldalúságát, hogy járművekkel és gyalog is harcolhatunk, és felminősítette a PC-s verziót annak kiterjedt online szolgáltatásaiért. Más kritikusok dicsérték a grafikát, vagy kritizálták a mesterséges intelligenciát. Megint mások a playstationös verzióra adtak kevés pontot, mert ahhoz nem járt online támogatás.

Utóélet és moddolás

2004 végén a LucasArts és a Pandemic kiadott a BF1-hez egy BFBuilder nevű modding eszközt. A rajongóknak ezzel lehetőségük nyílt, hogy szabadon gyárthassanak egyéni tartalmakat a játékhoz, legyen az pálya, karakterek vagy járművek. A moddolás lehetősége igen népszerű lett a rajongók között, mai napig készítenek hozzá saját verziókat.

A BF1 viszonylag rövid életű játék volt, ugyanis egy évre rá jött a folytatása a Pandemictől: a Battlefront II. A második rész kijavította az első rész hibáit,

bekerültek a fénykardos, erőhasználó karakterek, űrcsaták, sokkal több single- és multiplayer játék és rengeteg tartalom a hat filmből.

2019. május 2-án megjelent Steamen és GOG-on is a játék felújított változata mai Windowsokra. A Xbox-os verziót is újra kiadták a későbbi generációkban 360-ra és One-ra is. Érdemes megvenni valamelyik mostani platformra és újrajátszani ezt a klasszikus Star Wars játékot.


Nyitókép: Részlet a Battlefront Classicból (ExclusivelyGames.com)

Források: GamesRadar; GOG; ModDb; Origin; PC Guru 1, 2; Steam; Wikipedia 1, 2; Wookieepedia 1, 2

Legfontosabb posztjaink