A szikra, ami fellobbantotta a tüzet – Ma lenne 79 éves Gary Kurtz

Gary Douglas Kurtz neve még a Star Wars barátainak körében is sokak számára cseng idegenül. Pedig nélküle könnyen lehet, hogy a legendás saga nem volna több, mint egy rövidke bejegyzés a filmtörténeti évkönyvekben. Ő volt ugyanis az Egy új remény és A Birodalom visszavág producere, akinek ötletei és egyedi látásmódja alapjaiban formálták mindkét filmet, rengeteget adva azok végső élményéhez. Gary Kurtz tavaly hunyt el, s ma, 2019. július 27-én lenne 79 éves. Utolsó interjújának magyar nyelvű feldolgozása tisztelgés kíván lenni Kurtz emléke előtt, aki minden Star Wars-rajongó, így jelen sorok szerzőjének életére is rendkívüli hatást gyakorolt.

Rövid pályakép

Gary Douglas Kurtz 1940. július 27-én látta meg a napvilágot Los Angelesben. Az 1960-as években tűnt fel Hollywoodban tehetséges rendező-asszisztensként és talpraesett produkciós menedzserként. Pályafutását átmenetileg félbeszakította a vietnami háború, ugyanis behívót kapott és  az amerikai tengerészgyalogság katonai fotósaként szolgált  a távol-keleti országban. Leszerelését követően a nagyobb hollywoodi stúdiók támogatásával megvalósuló filmek forgatásain igyekezett dolgozni,

ebben a közegben ismerte meg az ifjú George Lucast.

Kettejük együttműködése a filmtörténet egyik leggyümölcsözőbb munkakapcsolatának bizonyult. Miután 1973-ban elkészítették az American Graffitit, amely gyorsan a hetvenes évek egyik kultuszfilmjévé nőtte ki magát, nemsokára hozzáláttak az Egy új remény munkálataihoz, amelynek Kurtz lett a producere. A mozgókép 1977-es kolosszális sikere nyomán a páros elkészítette A Birodalom visszavágot, amely 1980-ban debütált a mozikban.

Ezt követően viszont a  Kurtz és Lucas útjai szétváltak, leginkább eltérő alkotói elképzeléseik folytán.  Kurtz véglegesen az Egyesült Királyságba költözött, s a nyolcvanas évek folyamán olyan jelentős sikerű filmeken dolgozott, mint A sötét kristály (1982), a Visszatérés Óz földjére (1985), valamint A pusztító szél lovasai (1989) – ez utóbbiban Mark Hamill volt az egyik főszereplő (Will Tasker karakterét formálta meg). A kilencvenes évekbeli munkái közül megemlíthető a kísérletező brit fantasy rajzfilm, The Thief and the Cobbler (1993) és a többek közt Stephen Fry, Helen Slater és Alfred Molina szereplésével készült brit thriller-vígjáték, a The Steal (1995). Utolsó produceri munkája a filmkritikusok által méltatott Gangster Kittens (2016) volt. Kurtz 2019. szeptember 23-án hunyt el, 78 évesen.

Egy felnőtté válás-történettől egy űroperáig

Lucast és Kurtzot nem kisebb név, mint maga  Francis Ford Coppola mutatta be egymásnak  1971-ben. Coppola még 1969-ben alapította meg Lucasszal az American Zoetrope nevű független produkciós irodát, s Kurtz-cal közös projektjük éppen falba ütközött. Az Apokalipszis most forgatókönyvére a stúdiók sorban mondtak nemet, mivel ekkor még zajlott a vietnami háború, s tartottak a tervezett film sötéten szatirikus hangvétele miatti társadalmi felháborodástól. Mint azt 2018-as interjújában – amely a Star Wars Insider 2019. május–júniusi, valamint júliusi számában jelent meg – Kurtz kommentálta: „Ebben valószínűleg igazuk is volt.”

SW és hidegháború: Amerika volt a gonosz, nem a Szovjetunió
A Star Wars eredeti koncepciója szerint is a hidegháború egyik mozzanatának analógiája, ám a nézők és kritikusok végül félreértelmezték. Mit tervezett George Lucas és miként vált aztán a hidegháború részévé a Csillagok háborúja? RÉSZLETEK ITT.

Lucasnak azonban voltak egyéb ötletek a tarsolyában. Kurtz-cal abban egyeztek meg, hogy közösen elkészítik az American Graffitit, majd ezt követően egy kettejük között tréfásan csak „Azonosítatlan Sci-fi Projektnek” nevezett mozit. Kurtz-nak éppen az utóbbi vállalkozással kapcsolatban voltak bizonyos aggályai még első filmjük sikere után is. A sci-fi műfajának a hetvenes évek közepére ugyanis hasonló imázsa alakult ki, mint amilyennel napjainkban büszkélkedhet.

„Ha alaposan szemügyre veszitek az 1970-es éveket, majdnem az összes akkoriban készült sci-fi komor, poszt-apokaliptikus tragédia volt. A Logan futása (1976), a Rollerball (1975) és A majmok bolygója-sorozat mind arról szóltak, hogy a világ egy szörnyű hely, vagy pedig egy szörnyű hely lesz.” – emlékezett vissza erre maga Kurtz, majd így folytatta: „Nem csoda, hogy a sci-fi népszerűtlen volt! Senki sem értette, hogy a Star Wars az 1930-as évek Flash Gordon-sorozatának és a Tiltott bolygónak (1956) a keveréke volt. Mi így is beszéltünk róla, de a stúdiók nem igazán értették ezt.”

Hosszú út Egy új reményig

Végül a 20th Century Fox vállalta fel a projektet. A Fox alapvetően két okból volt hajlandó támogatni a Star Wars megszületését. Egyfelől a Fox vezetése nyitottabb volt a sci-fi műfaja felé, mint a legtöbb nagy stúdió, amit jól tükröz, hogy ők álltak A majmok bolygója-sorozat mögött is. Másfelől, az American Graffiti alacsony költségvetéssel készült és igen szép bevételt produkált, így Lucas és Kurtz már bizonyítottak a vezetés szemében. Persze nem ártott Alan Ladd Juniornak, a Fox produkciós vezetőjének támogatása sem.

Kapcsolódó kép

Az American Graffiti plakátja (Filmsite)

Ám a problémák ezzel nem hárultak el teljesen.

„A Fox csapata nem igazán értette a Star Wars forgatókönyvét, és el kell, hogy ismerjem, egyáltalán nem volt egy könnyű olvasmány” – emlékezett vissza Kurtz. „A sok belezsúfolt vicces karakterrel, furcsa névvel és szokatlan dologgal sok vizuális képzelőerőre volt szükség az értelmezéséhez.” Ugyanakkor Ralph McQuarrie vázlatai nagy segítséget jelentettek. „Ez azt jelentette, hogy megmutathattuk őket a stúdiónak, s azt mondhattuk: „Ez az, ahogy mi látjuk. Ilyen lesz.””

Egy kreatív döntés pedig újabb váratlan nehézségeket szült. Lucas és Kurtz úgy döntöttek, hogy a frissen piacra került Dolby Stereo-rendszerrel mixelt hanggal fogják terjeszteni a filmet, csakhogy az első vetítésekre kiszemelt 35 mozi egyike sem ruházott még be a Dolby Stereo-rendszerre!  Végül a Fox úgy döntött, állja mindegyik mozi felszerelésének költségeit.  Ám még így is kellett némi extra motiváció, hogy meggyőzzék a vetítőhelyeket. A Fox erre a célra az És rátört a sötétséget (1977), az arra az évre várt kasszasikerét használta fel. A mozik megkapták ennek a filmnek a vetítési jogait is, ha játszották az Egy új reményt. Manapság nevetségesnek hat, hogy erre volt szükség a Star Wars mozikba kerüléséhez, de ne felejtsük el, hogy 1977-ben még nem lehetett előre látni a rendkívüli sikert.

Lucas már közvetlenül a premier után módosított az Egy új reményen – HNK XXIX.
George Lucas már az Egy új remény premierjének napján studiómunkálatokra hívta Mark Hamillt, hogy felvegyék a film mono hangváltozatát, amelyet később az „igazinak” nevezett. RÉSZLETEK ITT.

A hírverés hatalma

Akkoriban a reklám is máshogyan működött, mint napjainkban. Hiszen mostanság a rendező könnyedén feltehet kedvcsináló anyagokat a közösségi médiára, sőt, gyakran néhány sejtelmes utalás elhintése is elegendő, s az interneten már repül is a hír. Mondanunk sem, kell, hogy Kurtz és Lucas még nem rendelkeztek ilyesfajta lehetőségekkel. Ezért is volt nagyon fontos, hogy Charles Lippincott marketingvezető irányításával a készülő film jelen volt sci-fi rajongók fontos fórumain (Worldcon, San Diego Comic-Con, regionális találkozók).

 „Magunkkal vittük C–3PO és R2–D2 makettjeit és egy Darth Vader utánérzést, valamint Ralph McQuarrie összes grafikai tervét. Mindent elrendeztünk, hogy ízelítőt adjunk abból, milyen lesz a film, s a legörömtelibb, legpozitívabb módon mutattuk be, amire csak képesek voltunk” – mondta erről Gary Kurtz tavaly. „Csodálatos volt, hogy milyen sok embert érdekelt egy olyan film, amelyet még csak nem is láttak.”

 Lucas próbavetítéseket is szervezett a várható reakciók felmérése végett,  amelyek után a nézők kis kártyákon mondhattak véleményt az alkotásról. Ez Kurtz-nak sosem volt kedves műfaja: „Sosem szerettem azokat a kártyákat, mert arra kényszerítik az embereket, hogy értelmi alapon nyilatkozzanak egy érzelmi élményről, s nem gondolom, hogy ez valami sokat segítene.” Egyet mindenesetre megőrzött: „A fickó – azt hiszem, valószínűleg csak 16 vagy 17 éves lehetett – azt írta:

»Ez a legrosszabb film, amit láttam életemben a Godzilla a tengeri szörny ellen óta«.

[Nevet] Ezt be is kereteztettem!”

Képtalálat a következőre: „gary kurtz star wars”

Harrison Ford, Gary Kurtz és Mark Hamill az Egy új remény forgatása közben (ABC News)

Egy Birodalom születése

Az Egy új remény óriási siker lett, a sajtó pedig információkra éhezett a remélt folytatással kapcsolatban, míg Kurtz – oldalán Carrie Fisherrel és Mark Hamillel – világkörüli népszerűsítő körútra indult. A film az Egyesült Államokon kívül – országtól függően – hat-nyolc hónappal később volt várható. Kisebb kellemetlenség adódott abból, hogy Lucas és Kurtz így nem tudtak leülni és ötletelni a folytatással kapcsolatban, még a címét se tudták kitalálni a körút előtt. Egy újságíró például rákérdezett arra, hogy mi lesz a folytatás címe. Kurtz nem jött zavarba, de meglepő választ adott. Ahogy saját maga felidézte:

„Még nem tudom, még a forgatókönyvünk sincsen készen. Jelenleg Star Wars II a munkacím, de nem ezen a néven fog futni, mivel nem szeretjük a számokat”.

A frappáns válasz kitűnően megoldotta a helyzetet, de voltak ennél jelentősebb, a forgatás körül mozgó rendezőkhöz kötődő nehézségek.  E rendezők egyike Irvin Kershner volt, Lucas volt tanára,  akire a második rész rendezését bízta. Kershnernek, mint arra Kurtz emlékezett, sajnos szokása volt, hogy miután megállapodott valamiről Kurtz-cal, egyszerűen a maga feje után ment. De ez kezelhető problémának bizonyult, s Kershner óriási előnye volt a rendezői módszere. „Kershner a színészek felől közelítő rendező volt” – magyarázta Kurtz. „Nagyon keményen dolgozott a főszereplőinkkel, hogy mélységet adjon az egyes részleteiknek, és ők igazán jól reagáltak erre.”

A másik gondokat okozó rendező nem volt más, mint a tehetsége és nagyon borúlátó filmjei alapján a sci-fi sötét nagyurának is nevezhető Stanley Kubrick. A brit Elstree stúdió telephelyén, ahol az A Birodalom visszavág is készült, tűz pusztított, s így a hangfelvételek egy részét abban a létesítményben kellett felvenni, amelyet éppen Kubrick használt. Ez önmagában még nem lett volna baj, ha Stanley Kubrick maximalizmusa miatt nem csúszott volna újra és újra a saját felvételeinek befejezésével. Kubrick kiakolbólításához és a jó viszony megalapozásához az is hozzájárult, hogy Kurtz körbevezette A Birodalom visszavág díszletein.  „Azt mondta nekem, hogy a jég a Hoth-díszletekben elég hihetőnek nézett ki”  – emlékezett vissza a producer, visszaadva valamit Kubrick perfekcionizmusából is.

Képtalálat a következőre: „gary kurtz star wars”

Kershner, Kurtz és Lucas (Mashable)

Egy egyenrangú folytatás

Gary Kurtz nem csinált titkot abból, hogy  személyes kedvence Star Wars-filmek közül A Birodalom visszavág volt. 

„Az első felvonásban feljuttatod a főszereplőket egy fára; a második felvonásban felgyújtod a fát; a harmadikban pedig lejuttatod őket róla” – mondta nevetve. A Birodalom visszavág az »égő fa«-felvonás, így mindenki bajban van. Ez hihetőbbé és realisztikusabbá tette.”

Egyúttal a történet ezzel a filmmel el is mozdult az űropera műfaji mezejéről. 

A hangvétel komolyabbá, sötétebbé vált, s  a film végén semelyik fő cselekményszálat sem oldják meg, azok nyitva maradnak.  Kurtz jobban kedvelte ezt a szemléletmódot, míg Lucas pozitívabb irányba mozgatta volna a történetet. Kurtz szerint ez vezetett ahhoz is, hogy A Jedi visszatér produceri munkálatait közös beleegyezéssel nem vállalta.

  „Azt hiszem, ez abból eredt, hogy George egy felemelő befejezést akart adni a történetnek, de eredetileg keserédes, nyílt-végű történet lett volna, teljesen eltérő történetvezetéssel” – vallott erről a producer.

Végezetül álljon itt Gary Kurtz saját véleménye a Star Wars hatásáról: „A Star Wars-filmek esetében a világ, amit teremtettünk, sok emberrel erősen rezonál. Igazán élvezik és élvezik, hogy megismétlik ezt az élményt, ezért nézik meg újra és újra.”

Gary Kurtz, köszönjük Neked az örömet és a szemléletformálást! Nyugodj békében.


Felhasznált irodalom:

  • Jankiewicz, Pat: Gary Kurtz, the Spark that Lit the Fire. In Star Wars Insider May-June 2019 (Issue 189).
  • Jankiewicz, Pat: Gary Kurtz, Empire’s End. In Star Wars Insider July 2019 (Issue 190).

Nyitóképen: Gary Kurtz A Birodalom visszavág forgatásán (Den of Geek)

Legfontosabb posztjaink