Így emlékszik Mark Hamill a negyven éve bemutatott A Birodalom visszavág forgatására

A tatuini farmergyerek felnőtt. 1979 februárjában Mark Hamill készen állt, hogy visszatérjen Luke Skywalker szerepéhez. Az első forgatási napja a norvégiai Finsében volt. A zord téli időjárás megfelelő környezetet biztosított a Hoth bolygó megformálásához. A négy hónapnyi karate-, vívás- és testépítő edzésnek köszönhetően Mark felkészült a fizikai megterhelésekre. Erre azért is volt szüksége, mert

kevés jelenetet bízott kaszkadőrökre.

Mark magánélete ebben az időszakban nagyban megváltozott, hisz felesége, Marilou ekkor volt várandós első gyermekükkel. Nathan Elias Hamill 1979 júniusában született, pont akkor, mikor Hamill és neje visszatért Angliába. „Köztem és a stáb között óriási volt a különbség abban az értelemben, hogy én simán odaadtam a barátaimnak a forgatókönyvet, mondván: »Ezt el kell olvasnotok, ez a legőrültebb dolog amiben valaha játszottam!«” – emlékszik vissza a színész.

„Ekkoriban még nem törődtek velünk, nem volt közösségi média, senki sem figyelt fel erre a tudományos-fantasztikus filmre. A Birodalom visszavág után azonban minden megváltozott…”

Harminc méterre a szállodától

Amint Mark és a forgatócsoport megérkezett Finsébe, egyből szembesültek a brutális norvég téllel. A hóviharok miatt le kellett zárni a vasútvonalakat is, így a forgatócsoport a szálláson ragadt. „Felkutattak egy tőlünk másfél órára lévő gleccsert, ahol kék jég volt, ami tökéletes a kamerák számára. Nagyon izgatott voltam, hogy láthattam a filmkészítés ezen szakaszát is. Még úgy is, hogy közben az elmúlt évek egyik legnagyobb hóvihara tombolt körülöttünk. A jelenetek nagy részét a szállás körül vettük fel” – mesélte Hamill. Majd hozzátette:

„Ezt úgy kell elképzelni, hogyha megfordult volna a kamera, láthatták volna az erkélyen forró csokit iszogató embereket, miközben mi Harrisonnal egy tauntaun körül mászkáltunk.”

A szállodaajtótól harminc méterre, a hóban fekve pillantotta meg egykori mesterét a fiatal lázadó. „Vicces, ha megnézed a korabeli képeket, amin a stábtagok is látszanak. Mindenki védőszemüvegben vagy maszkban van és tetőtől talpig be vannak öltözve. Forgatáskor a védőruhát le kellett venni, a menő külsejűre tervezett jelmezeinknek pedig gyakorlati haszna nem nagyon volt a hideg ellen. A jelenet forgatásának megkezdéséig abban voltam. Emlékszem, kábult állapotot kellett eljátszanom mikor Obi-Wan szelleme megjelent. Ekkor elhangzott a következő mondat: »Tegyetek még egy kis havat az arcába!« Graham Freeborn (vezető sminkmester) odalépett hozzám és az egész fejemet beterítette hóval, beleértve a szempillámat és a szemöldökömet is. Majd hozzátette: »Addig maradj így, amíg csak tudsz, majd visszamehetsz melegedni a sátorba, amíg nincs rád szükség.« Ez is kihívásokkal teli környezet volt számomra, a tunéziai meleget jobban bírtam a tatuini jelenetek forgatásakor.”

„Harrisonnak eredetileg nem kellett volna eljönnie Finsébe” jegyezte meg Mark. A forgatás ütemterve megváltozott, újra egyesíteni kellett a nagy triót. Erre azért volt szükség, mert a produkció csúszásba került. „Az összes jelenetet az angliai Elstree-bene kellett volna felvennie, de a rossz időjárás miatt eljött Norvégiába. Így tett Carrie is, ő nem is forgatott, csak együtt akart lógni velünk. Nagyon jó volt ott lenni.” A forgatási szünetekben közösen töltött idő nagyon sokat jelentett, mert a színészek a történet alakulása miatt nagyon elszigetelődtek egymástól, hiszen kevés közös jelenetük volt „Ez sok szempontból nagyon magányos élmény volt, mert Luke-ot elszakították Hantól és Leiatól. Később sokat láttam Harrisont és Carrie-t a stúdió körül és az öltözőkben, és sokszor eszembe jutottak azok az idők amikor együtt futkorásztunk a Halálcsillagon. Amikor mindhárman együtt voltunk az nagyon szórakoztató volt. Ám ezen film esetében hónapokig csak az én nevem szerepelt a napi diszpókon. Színész: Mark Hamill, Szerep: Luke Skywalker. Aztán jöttek a kellékek, úgy mint: kígyók, R2-D2 egység, Yoda… és így tovább.”

A mindent tudó kaszkadőr

A forgatás során Mark Hamill annyira belejött a kaszkadőrködésbe, hogy később a brit kaszkadőr szakszervezet tagjává vált. Bár alkalmanként a biztosítótársaság szívesen közbelépett volna, hogy mégse ő játssza el a neccesebb jeleneteket. Ilyen volt például az üvegen keresztüli kizuhanás a bespini matractengerbe. „Akkoriban – mára ez megváltozott, mert megöregedtem – minden kaszkadőr jelenetet én akartam csinálni” – mondta Mark.

„A Birodalom visszavág volt a legkifinomultabb számunkra a fénykardpárbajok miatt.”

Ez volt az első film, ahol Mark a jedik ősi fegyverét használta Darth Vader ellen. A jelenetek forgatását el kellett halasztani, mert a színész hüvelykujja megsérült, amikor elugrott egy forgatási napon a képzeletbeli AT-AT elől a sóval borított díszletben. Ez a párbaj sokkal több akrobatikát, koreográfiát, lábmunkát igényelt, mint Vader és Kenobi párharca az Egy új reményben. „Együtt dolgoztam a kaszkadőrök koordinátorával Peter Diamonddal és Bob Anderson olimpiai bajnok vívóval, aki Darth Vadert játszotta a fénykardpárbajok során, tehát elég intenzív időszak volt. Közösen kidolgoztunk egy koreográfiát, amire nagyon büszkék voltunk. Hétről hétre erről beszéltünk majd behívtuk George-ot, hogy nézze meg. A jelenet közben egyszer csak megszólalt a sajátos »lucasos« hangján: »Ne vedd le a kezed a fénykardról. Nem tarthatod egy kézben!» Erre mi csak ennyit tudtunk mondani: »Mivan?!« Olyan koreográfiát állítottunk össze, ahol forogtunk, különféle akrobatikus mozdulatokat csináltunk, erre ő jön a markolattal.

Ezek után teljesen át kellett alakítanunk a koreográfiát. Frusztráló volt, de hála Peter és Bob profizmusának, meg tudtuk oldani. Ők olyan szakemberek akik egy magamfajta kezdőt is úgy tudtak irányítani, hogy az a filmvásznon is jól mutasson.”

A baktatartályos jelenetekhez Marknak búvárkodási gyorstalpalón kellett részt vennie. „Korábban sosem búvárkodtam. Én csak ennyit mondtam nekik: »Mi ebben a nagy ügy? Csak lélegeznem kell a tartályban. Mi ebben a nehéz?« Erre ők ennyit válaszoltak: »Nos, jobb lenne ha mégis kipróbálnád.« Szóval elmentem egy lányiskolába, ahol bezárták miattunk az uszodát. Emlékszem, egyszer csak felnéztem és a második emelet erkélyén vagy ötven lány kuncogott, és mutogatott rám. Szóval érdekes volt.” Az Elstree hangulata teljesen eltért a korábbi nyugodt helyszínétől. „Csodálatos volt, a víz elég meleg volt ahhoz, hogy kellően megnyugodjak. Luke-nak itt eszméletlenül kellett lebegnie a tartályban. Elég szürreális volt, mert ha kinyitottam a szemem láttam Harrison, Carrie, Irvin Kershner (rendező) és a stáb többi tagjának a körvonalait. Egyedülálló élmény volt számomra, azóta se csináltam ilyesmit.”

A forgatás utolsó jelenetei között volt Luke Dagobah-i edzése. A Yodát életre keltő praktikus effektusok teljesen újnak számítottak. „Képzett bábművészek, fogaskerekek és motorok összehangolt mozgására volt szükség” – mondta Mark. „Voltak próbafelvételeim Frank Ozzal, ahol nem akartam elhinni, hogy Yoda nem egy igazi lény. Frank, Wendy (Froud) és Kathy (Mullen) nagyon tehetségesek voltak. Szegények elég magányosan dolgoztak, egy lövészárokba ásták be őket. Addig nem nagyon láttam őket, míg ki nem jöttek onnan.”

A helyzetet tovább bonyolította Mark fülhallgatója – ami ahhoz kellett, hogy Frank hangját jól hallja, miközben mozgatja a bábut –, amely véletlenül befogta a helyi rádióállomás műsorát.

„Az volt a gond, hogy néhány pózban be tudta fogni a rádióállomást és egyszer csak az aktuális Top 40-es listát hallottam” – mondta Mark Hamill. „Két dal van, amire tisztán emlékszem. Az egyik a Rolling Stones Fool to Cry száma, a másik pedig a More, More, More című diszkósláger volt. Az első alkalommal, mikor énekeltem a stábnak, hogy More, More, More, elkezdtem kuncogni és leejtettem a bábut. Kershner ekkor azt mondta: »Nézd, nagyon fontos, hogy ezt ne csináld még egyszer. Yoda egy bonyolult elektronikus bábu, aminek folyamatos karbantartásra van szüksége. Szétesik, mozogni fog a füle. Természetesen ezek után Frank életre kelti, de ha az elektronika meghibásodik, vissza kell vitetnünk Stuart Freeborn laborjába, hogy megjavítsa.«” – fogalmazott a színész. Majd így folytatta:

„Mikor Mick Jagger és Frank hangja egyszerre szólt a fülembe az elég furcsa volt. Kershner ilyenkor ennyit mondott: »Ha ez újra megismétlődne, csak vágj fapofát, hogy használható felvételeket készíthessünk«.

Időnként 30 másodpercig is hallottam a rádiót, meg kellett tanulnom Yoda szájára figyelni. Tudod, ez órási kihívás volt, de sikerült megcsinálni. Mikor csak engem vett a kamera és Yoda nem látszódott, akkor általában két botot néztem, amin ragasztószalaggal jelölték, hogy hova nézzek. Sokszor használtak próba bábut is, mert a hátulja ugyan úgy nézett ki mint az eredetié.”

A nagy titok

Természetesen Markot, A Birodalom visszavág alatti munkája során állandóan körülvette a Luke Skywalker származását övező titok. Még a Darth Vadert játszó David Prowse se tudta az igazságot egészen a film premierjéig. Egy nappal a forgatás előtt Kershner félrehívta a fiatal Markot, mintha csak egy rutin forgatókönyv-változtatásról akart volna beszélni vele. „A forgatókönyvben, amit mindenki megkapott, a következő sor volt: »Nem tudod az igazságot. Obi-wan megölte apádat.«” – mondta Mark Hamill. „Ekkor azt gondoltam, hogy ez egy óriási csavar. Az, hogy Alec Guinness a főgonosz még engem is meglepett.” Közvetlenül a jelenet felvétele előtt Kershner egy újabb csavart vitt a dologba. Mikor a képernyőn felvillant a szöveg, Vader azt mondta Lukenak: »Nem, én vagyok az apád!«”

Kershner ezek után így szólt: „Elmondok neked valamit. Én tudom. George tudja. Most már te is tudod. Veled együtt hárman vagyunk. Ha kiszivárog, tudni fogjuk, hogy te voltál.” Mark Hamill így folytatta: „Óriási teher volt megtartani ezt a titkot több mint egy évig. Mint mondtam, nem volt közösségi média és amúgy sem szivárogtatnék ki semmit sem. De beszélek álmomban. Megrémültem ettől a tudástól. A vetítés után Harrison odafordult hozzám és azt mondta (Mark, Harrison hangján): »Nem mondtad el nekem!« Én erre azt válaszoltam: »Féltem, nagyon féltem!«”

Mark szerint A Birodalom visszavág annak köszönheti töretlen sikerét, hogy a készítők hajlandók voltak egy merész húzásra. Az első rész végén az ünnepélyes lázadó győzelem után nem egészen erre számíthattunk. „A filmmel kapcsolatosan az egyik dolog, ami nagyon tetszik, az az, hogy csak részben próbálja másolni az előző rész hangulatát. Ha megnézzük az Egy új reményt, akkor leginkább egy vidámpark juthat róla eszünkbe. Bemegyünk, kirándulunk egy kicsit és euforikus, diadalmas hangulatban kijövünk. Mindezt izgalmakkal megfűszerezve. Ez a film azonban sokkal mélyebb, komorabb hangulatot áraszt. Az előző részben az Erő inkább csak spirituális szerepet kapott, de egy olyan karakter hozzáadásával mint Yoda, egyszerűen mellbevágja az embert. Ezeken felül megdöbbentő dolgok történnek a karakterekkel a film végén. Szegény Harrison dohányzóasztal lesz. Ha ez nem rezonál a közönséggel akkor a franchise jövője – és akkor még csak trilógiára gondoltam – nagy veszélyben van. Úgy gondoltam ha ezt a nézők elutasítják, nagy bajban vagyunk.”

De mintegy negyven évvel később a rajongók ugyanúgy imádják a sötét folytatást. Várják, hogy mi történik majd a lázadókkal, a legyengült és megtört Luke Skywalkerrel. A történet, az Erő, a speciális effektusok és a környezetek még mindig ugyanolyan óriási kisugárzással bírnak.

„Azt hiszem ez az egész tökéletes lett” – mondja Mark. Olyan történetekre van szükségünk mint a Csillagok háborúja. „Amikor olvastam a Csillagok háborúját, mindig az jutott eszembe, hogy ez sokkal inkább egy mese, mint tudományos fantasztikus film. Mert van egy hercegnőnk, egy farmer fiunk, és kalózunk és egy varázslónk. A Grimm mesékre emlékeztetett. Emlékszem, sokszor azt gondoltam, hogy ez az egész olyan vicces. Igen, ott voltak a fantasy elemek, a speciális effektusok és persze John Williams. Soha nem szabad alábecsülni azt, hogy ezek a tényezők mennyire segítették az ügyünket. Azonban ha csak a történet emberi oldalát nézzük, nagyon optimista és felemelő történet.

Manapság megerősítésre van szükségünk afelől, hogy az emberek alapvetően jók és segítenek egymásnak. Hogy önzetlenül és helyesen, a jó ügy érdekében cselekedni jó és bátor dolog.”