Richard Kerrigan és Lorne Peterson még 2018-ban adott interjút a Holonet Krónikáknak, amelyben a jelenkor Star Wars filmjeiről, valamint a klasszikus és előzménytrilógia modelljeiről is szó esett.
A Holonet Krónikák című podkaszt és rádióműsor keretében 2018. augusztus 19-én Bozsó Tamás, Horváth Ede és Varga Csongor óriási élménnyel gazdagodott: élő Skype-kapcsolatot létesítettek Richard Kerrigannel, A Birodalom visszavág vizuális effektusainak egyik kameramanjával. Az angol–magyar fordítást Barcs Endre vállalta, s a kellemes vasárnap délelőtti csevej alatt csak úgy repült az idő. A tízpercesre tervezett interjú észrevétlenül duzzadt háromnegyed órásra. Ráadásul Richard meglepetéssel is készült: meghívta a beszélgetésbe Lorne Petersont is, a Csillagok háborúja filmek egyik fő modellépítőjét.
A beszélgetés 5 nappal később került adásba, s a felvételt még maga Kerrigan is megosztotta a Facebookon. Az alábbiakban a beszélgetés teljes leiratának a Holonet Krónikákba 2019-ben bekapcsolódott Földi Bence által szerkesztett változata olvasható.
A vágatlan felvételt IDE KATTINTVA lehet meghallgatni.
Varga Csongor: Mr. Kerrigan, emlékszik-e az első napjára A Birodalom visszavágból?
Richard Kerrigan: Ó, nagyon jól emlékszem rá. Építészetet tanultam, és diploma után pár évig ez is volt a munkám. De aztán rájöttem, hogy ez nekem nem tetszik, és úgy döntöttem, hogy inkább filmeken akarok dolgozni. Szóval kiléptem a munkahelyemről, és biztonsági őri munkát vállaltam egy öreg ipari épületnél, amit tévéstúdióvá alakítottak. A filmbizniszben a legelső munkám Van Nuys-ban volt, a Csillagok háborúján használt felszereléseket kellett szétszednem, majd dobozokba rakni őket, felrakni a teherautókra, és elvezetni a teherautót Észak-Kaliforniába. Ennyi, ez volt a meló. Hat hétig tartott, végigcsináltam.
Amikor egyszer kiléptem az ajtón, egy fickó, Richard Edlund, újabb munkát ajánlott. Megkérdezte, van-e kedvem elköltözni Los Angelesből Észak-Kaliforniába, hogy a Csillagok háborúja folytatásán dolgozzak.
Szóval választhattam: biztonsági őr maradok, vagy egy nagyszabású filmen dolgozok. A nagyszabású filmet választottam. Ennyi.
Varga Csongor: Ez egy igen jó sztori! Mi a kedvenc filmje, amin valaha dolgozott? Nem Star Wars film, bármi más.
Richard Kerrigan: Van pár… Szellemirtók, Az igazak, 2010 – A kapcsolat éve, abban csak egy kicsit voltam benne, a vége felé… Különböző filmek voltak, tudod, néha jó élménnyel gazdagodsz egy rossz filmen, máskor rossz tapasztalatot élsz át, de a film jól sikerül. Szóval ezek voltak a nagyobbak, de igazán a Power Rangersen szerettem dolgozni. Három és fél éven át foglalkoztam vele. Évi 1600 trükkfelvételt csináltam, jó móka volt.
Varga Csongor: Ismeri-e az új Star Wars filmeket, vagy egyáltalán nem is érdekli Önt?
Richard Kerrigan: Igen, ismerem őket, szerintem kicsit egyenetlen a színvonaluk. Úgy értem, amióta eltértek George elképzelésétől, azóta kicsit már más az egész. George-nak volt egy víziója egy család történetéről, ami igen erőteljes, Shakespeare-i történet volt. De
a Disney gyorsan akar filmeket készíteni, és egy csomó pénzt keresni, szóval… A legutóbbi (Az utolsó Jedik – a szerk.) viszont tetszett, nagyon.
Horváth Ede: Akkor ezek szerint az új epizódokból hiányzik valami abból a fajta szellemiségből, ami az eredeti filmekben volt?
Richard Kerrigan: George előkészített egy történetvonalat, ami előrevetítette, hogy mi történik a következő filmekben. A Disney nem így működik. A Disney rossz úton halad. Szóval, érted, ha lecsupaszítjuk a dolgokat, a pénzcsinálásra megy ki az egész, minden a pénzről szól, a Disney egy vállalat.
George-nak ez a szívügye volt, Joseph Campbell munkásságára támaszkodott, és tanulmányozta a mitológiát. Na, ez már nem történik meg; ami most van, az már inkább videojáték.
Ő az asszisztensem, Lorne.
(Megjelenik a képen Lorne Peterson, Richard átadja neki a székét.)

Lorne Peterson: Én voltam a Csillagok háborúja sorozat és számos más film modellépítő műhelyének a vezetője. 1975-ben kezdtem a munkát, Karácsony környékén. Akkor még csak huszonéves voltam.
Varga Csongor: Épp ma délelőtt láttam egy dokumentumfilmet, Ön is szerepelt benne, most pedig Önnel beszélgetek, ez hihetetlen! Ezt nem hiszem el!
Lorne Peterson: Oké. Hoztam magammal valamit.
(Megmutat a kamerának egy idomtalan tárgyat.)
Varga Csongor: Egy aszteroida!
(Lassan mozgatja a levegőben.)
Lorne Peterson: Aszteroidák haladnak el…
Horváth Ede: Egy aszteroida A Birodalom visszavágból.
Lorne Peterson: Akárhogy is, nem sok maradt meg ezekből.
Varga Csongor: Csak ez az egy?
Lorne Peterson: Én voltam a modellépítő műhely vezetője, magam is készítettem modelleket.
Barcs Endre: Ez az Ön munkája? Ön készítette ezeket a modelleket? Az összeset? Ön alkotta meg őket, vagy csak elkészítette őket?
Lorne Peterson: Nos, megalkotni és elkészíteni ugyanaz. Arra gondol, hogy én terveztem-e őket?
Joe Johnston volt a művészeti vezető. Ő tervezte őket. Ugyanakkor, egy kicsit mindketten benne vagyunk. Tudja, mind a művészeti vezető, mind a modellépítő alakít azon, hogy milyen lesz a végleges kinézet.
Barcs Endre: Melyik a kedvenc modellje? Olyan sok modellt tervezett és készített. Melyik ezek közül a kedvence?
Lorne Peterson: Ez elég könnyű kérdés ahhoz, hogy csak annyit mondjak: az Ezeréves Sólyom. Az első modellek között volt, amin dolgoztam.

Barcs Endre: Miért volt ez olyan érdekes ez a modell? Korábban nem voltak ilyen fajta modellek, vagy az emberek még nem láttak ilyen fajta űrhajókat?
Lorne Peterson: Nos, az első néhány hónapban meg kellett mutatnom, hogy össze tudok rakni érdekesen kinéző űrhajókat. Aztán nekem kellett kidolgoznom a hajó hátsó részét, ahol a hajtómű van, meg a ventilátorok. Úgy néznek ki, mintha karburátorok és motoralkatrészek volnának. Erre kértek meg először. Amikor ezzel kész lettem, az eredmény nagyon tetszett mindenkinek. Úgyhogy megkértek, hogy a homokkúszón is dolgozzak. Aztán TIE-vadászokon és X-szárnyúkon is.
Szóval én lettem az az ember, akire a különféle hajtóművek részletes kidolgozását bízták rá.

Barcs Endre: Hány modellt tervezett vagy épített?
Lorne Peterson: Hát, úgy 35 évig dolgoztam különféle filmeken. A Poltergeisttől kezdve A Karib-tenger kalózaiig mindenfélén.
Horváth Ede: Hadd kérdezzem meg, hogy amikor egy ilyen feladatot kapott, akkor hogyan hajtotta végre? Leült, és rajzolt egy karikát, és azt mondta, ez lesz a TIE-fighter, vagy hogy? Hogy jön létre egy ilyen hajó?
Lorne Peterson: Tudjátok, Joe Johnston, a művészeti vezető készítette a rajzokat. Ez általában egy csomó egyszerű rajz volt. Van egy történet, amiből megértitek. Kis adagokban mesélem, hogy le tudd fordítani. Egy nap George Lucas betért a modellműhelybe. És azt mondtam magamban: „Na most megkérdezem tőle, hogy mit szeretne az űrhajókkal kapcsolatban.” De már vagy hat hónapja dolgoztunk rajtuk. Minden tetszett neki. Szóval feltettem neki egy kérdést. Azt kérdeztem: „Hogy szeretnéd ezt, hogy szeretnéd azt?” Ő pedig így felelt: „Hm. Ez a ti dolgotok. Úgy csináljátok, ahogy akarjátok.”
Egy film készítésében sok ember vesz részt. Több száz ember. A rendezőnek nincs ideje arra, hogy minden részletre odafigyeljen. Olyan embereket alkalmaz erre, akikben megbízik.
És ha egyszer készítesz valamit, ami miatt aztán megbízik benned, majd készítesz még egy dolgot, ami tetszik neki, és ami miatt továbbra is bízik benned, akkor azt mondja: „Oké, már tudod, hogy mit is akarok, folytasd tovább, csináld ugyanígy!” Tehát onnantól kezdve nem kell foglalkoznia minden kis részlettel.
Varga Csongor: Úgy tudom, Mr. Peterson, hogy Guatemalában Ön volt az őrszem. A lázadó őrszem a Yavin 4-en. Ez igaz?
Lorne Peterson: Igen. Hárman mentünk Guatemalába. A stúdió nem fizetett volna többet. Azt mondták, csak három embert fizetnek.
Bozsó Tamás: A csodálatos modelleken, amiket építettek, illetve ő is épített, hagyott-e valamilyen jegyet. Írtak-e rá valamit?
Lorne Peterson: Igen. Több alkalommal is elhelyeztük a neveinket is, meg egyéb dolgokat is kicsi helyiségekben. Például az Ezeréves Sólyomban van egy helyiség a pilótafülke mögött, amiben van egy csomó személyes dolog. Sőt, van egy kis Playmate poszter is, mintha az lenne Han Solo irodája hátul, vagy ilyesmi. De miniatűr méretben. A filmben nem látható, természetesen.
(Richard Kerrigan hoz egy széket és Lorne Peterson mellé ül.)
Richard Kerrigan: Ma 40 éve, hogy eldöntöttem, hogy A Birodalom visszavágon fogok dolgozni.
Barcs Endre: Pontosan 40 évvel ezelőtt?
Richard Kerrigan: Igen. Épp az előkészületi munkálatok közepén voltunk.
Varga Csongor: Úgy tudom, Mr. Peterson, hogy az előzmény-trilógián is dolgozott. Itt milyen modelleket köszönhetünk Önnek?
Lorne Peterson: Sokkal-sokkal-sokkal több modell készült az előzményekhez, mint az eredeti három filmhez. Mustafar, Utapau, Geonosis… A kivégző aréna a Geonosison, az megvan? Az egy igen nagy modell volt. Nagyobb, mint valakinek a nappalija.
Bozsó Tamás: Mr. Peterson, hány cameoszerepben szerepelt a Csillagok háborúja sorozatban?
Lorne Peterson: Két ilyen szerepem volt. A szemeteskukában, Guatemalában, fenn a tornyon, és a Baljós árnyakban is. Úgy voltam beöltözve, mint Qui-Gon, és a háttérben sétáltam a fogatverseny-arénában.
Varga Csongor: Tehát beugró színész volt Liam Neeson helyett?
Lorne Peterson: Nem.
Úgy kellett kinéznem, mintha az unokatestvére volnék, vagy valaki, aki ugyanazon a bolygón született, vagy valami ilyesmi. Csak a ruházatom volt olyan, mint az övé.
Bozsó Tamás: Vader nagyúr zászlóshajója, amely szerintem a sorozat legnagyszerűbb modellje az Executor, mennyi ideig épült? Tudnak-e mondani valamilyen egyéb érdekes dolgot az építésével kapcsolatban?
Lorne Peterson: Nagyon-nagyon nehéz volt elkészíteni. Részben azért, mert olyan hosszú, körülbelül 8 láb hosszú volt, és egy hosszú rúdon támaszkodott. Tehát nehéz volt. Ezért olyan anyagból kellett készítenünk, amiből repülőgépeket gyártanak. Úgy nevezik, hogy méhsejt-alumínium. Két nagyon vékony réteg alumínium egymáshoz helyezve, nagyjából egy nyolcad hüvelyknyi távolságra, ami körülbelül egy tized centiméter. Nagyon-nagyon rövid idő állt a rendelkezésünkre. Mindössze hét hetünk volt rá, hogy elkészítsük.

Horváth Ede: Ön tervezte ezt a modellt, vagy csak az elkészítésében vett rész?
Lorne Peterson: Joe Johnston készített egy kicsiny rajzot, ami kb. négy hüvelyk hosszúságú volt. Vagyis nagyjából nyolc centiméter. És átadta nekünk.

Varga Csongor: Kanyarodjunk vissza még egy kicsit a kivégző arénához. Mit érdemes tudni a makettről?
Lorne Peterson: Én voltam a fő szobrász a kivégző arénán. Kezdetben nagy késeket és időnként láncfűrészt meg fűrészt használtunk, hogy a fő forma meglegyen, azután kisebb késekkel alakítottuk tovább. Olyan habból készült, ami nagyon hasonlít a szörfdeszka anyagához.
Barcs Endre: Norvégiában is dolgoztak a nagy, hideg télben. Milyen kamerákat használtak ott?
Richard Kerrigan: A Rama kamera volt ott, az egyik nagy Technorama, a nagy kék dobozokkal. Lorne-nal és Don Dow-val közösen szereltünk fel rá fűtőtesteket. Fűtő- és hangszigetelő testeket, ruhákból.
Lorne Peterson: A lényeg az volt, hogy a kamera ne tudjon annyira kihűlni, hogy működésképtelenné váljon. Olyan burkolatot kellett rátennünk, ami melegen tartja.
Richard Kerrigan: Oké, srácok! Még egy kérdés legyen!
Bozsó Tamás: Azt kérdezném Mr. Petersontól, hogy az Egy új remény speciális változatánál a homokjáróba rajzolt-e valamit?
Horváth Ede: Valami jelet.
Lorne Peterson: Igen, ha jól értem a kérdést, a modelleken elrejtettük a nevünket hátul. A külső felületükön. Nagyon kicsiben. A betűk csak olyan egy tized vagy egy tizenketted centiméteresek voltak. És ráírtuk az évszámot is, amikor elkészítettük őket. A homokkúszót hátul, a motor könyékén írtuk alá.
Bozsó Tamás: Azt megkérdezhetem még, hogy igaz-e a legenda, hogy állítólag Peterson úr rajzolt egy miniatűr jawát a modell bejárati ajtója környékére?
Lorne Peterson: Igen, van egy ajtó a külsején, körülbelül öt centiméternek mondanám. És van ott egy jawa. Megvolt az a jawa, de valahogy elveszítettem. Valahol az asztalom környékén kell lennie. Nem tudom, hogy hol van. Körülbelül két és fél centiméter magas.
Richard Kerrigan: Oké, srácok, itt a vége.
Lorne Peterson: Igen, erre még válaszoltunk, de most már mennünk kell.
Varga Csongor: Köszönjük szépen az idejüket.
Barcs Endre: Jó volt beszélgetni Önökkel.
Elhangzott a Holonet Krónikák 14. adásában, 2018. augusztus 24-én. A beszélgetésben részt vett: Richard Kerrigan, Lorne Peterson, Barcs Endre, Bozsó Tamás, Horváth Ede és Varga Csongor. A leiratot készítette: Varga Csongor. A szöveget Bozsó Tamás és Varga Csongor engedélyével a Ziro.hu számára szerkesztette: Földi Bence.