A klónok háborúja záróévadának, valamint A mandalore-i 13. fejezetének (S02E05) hatalmas sikere alapján bátran elmondható, hogy Ahsoka Tano napjaink egyik legmeghatározóbb és legközkedveltebb Star Wars karakterévé vált. A togruta nő életútját és jellemfejlődését végigkövethettük animációs sorozatokban és immár élőszereplős formában is – kibontakozhatott az összetett személyisége. De mégis mi, illetve ki inspirálta a karaktert?
A Gyűrűk Ura
J. R. R. Tolkien hihetetlen világának a Csillagok háborújára, s különösen Dave Filonira gyakorolt hatásáról korábban már írtam, most azonban érdemes ismét feleleveníteni az Ahsokával kapcsolatos legjelentősebb párhuzamokat. Különösen, mivel a legutóbbi interjújában Filoni ismét Gandalfhoz hasonlította Ahsoka karakterét. A kalapos alkotó szerint
Ahsoka elindult a Gandalffá válás útján, sőt A mandalore-i 13. epizódjára talán már el is érte ezt, vagyis ő lett az az alak, akinek megvan a világ bölcsessége, s tudását arra használja, hogy segítsen másoknak.
Persze Filoni nem először hasonlítja Gandalfhoz a karakterét, elég csak a Lázadók epilógusára gondolnunk, ahol egészen szándékosan Fehér Gandalféra hasonlított Ahsoka új dizájnja. Sőt, a Lázadók Ahsokája nemcsak a ruházatában, hanem a tulajdonságában is hasonlít Gandalfra. Ő az a váratlan segítség, aki akkor bukkan fel, amikor reménytelen a helyzet. Elvégre „Egy mágus sosem késik. És korán se jön soha. Pontosan akkor érkezik, amikor akar.” Így Ahsoka is akkor lett részese igazán a Szellem legénysége történetének, amikor a Főinkvizítor után már Vader is üldözőbe vette a hőseinket.
„Szükség volt rá a történetnek, mert nem hozhatod csak úgy be Darth Vadert ehhez a csapathoz. Mert ő megölné őket. Szükségük volt egy Gandalfra. [Ahsoka] akkor bukkan fel, amikor szükség van rá. Ő foglalkozik a nagyobb, sötétebb problémákkal”
– magyarázta korábban Filoni. Sőt, amikor Ahsoka hangja felcsendült a Skywalker korában, s a rajongók aggódva jegyezték meg, hogy kedvenc togrutájuk meghalhatott, George Lucas hű padawanja egy új rajzzal ismét Gandalfhoz hasonlítva nyugtatta meg a közönségét: ahogy Gandalf legyőzte a halált, úgy Ahsoka is. (Sőt nem is egyszer, gondoljunk csak A klónok háborúja Mortis-szálára, vagy éppen a Lázadók Világok közti világára.)
Ez a Gandalf-párhuzam szerintem A mandalore-i 13. fejezetében is tetten érhető, csak éppen itt még a Szürke Gandalfot láttuk. Mindenestre ő az, aki bölcsességével elárulja Dinnek a gyermek nevét és múltját, segít neki küldetésében, miközben ismét egy nagyobb, sötétebb problémával foglalkozik. Érdekes ezen a téren Ahsoka és a mandalore-iak különös kapcsolata is: Bo-Katan népe lennének Ahsoka-Gandalf hobbitjai?
Gandalf mellett ráadásul egy másik Tolkien-karakter is kapcsolatba hozható a togruta lánnyal, méghozzá a tünde Arwen. Henry Gilroy, A klónok háborúja forgatókönyvírója fedte fel korábban, hogy Ahsoka eredeti neve Ashla lett volna (mely már az Egy új remény korai verziójában is az Erő világos oldalának a neve volt). Lucas azonban ezt a variációt elvetette, s inkább az ókori India egyik legjelentősebb uralkodójáról, Asókáról nevezte el a karakterét (felcserélve két betűt). Az animáció rendezője (minden bizonnyal Filoni) azonban egy másik nevet is javasolt, méghozzá azt, hogy a lány legyen Arwin, Arwen után. Lucas azonban ezt is elvetette.
A kóbor szamuráj
Az említett friss interjúban Dave Filoni A mandalore-i Ahsokáját egy kóbor szamurájhoz is hasonlította, mely persze kiválóan illett az egész rész szamurájfilmes hangulatához, ráadásul több Kuroszava Akira ihletésű képsort is kaptunk, gondoljunk például Calodan városának kapujára.
No Description
Az epizód idővonalában Ahsoka maga is egy magányos szamurájként, vagy éppen urát vesztett roninként viselkedik, hajta a saját becsületkódexe és a méltóságos harc erénye. Ahsoka valóban nem jedi intézményi szempontból, hiszen nem tagja a Jedi Rendnek (ami ráadásul a 66-os parancs után meg is szűnt), ám a becsületkódexe mégis jedivé teszi. Ahsoka azonban nem 2020-ban vált szamurájjá. A karakterben végig benne volt ez az elem – legalább azóta, hogy a lány megkapta második fénykardját. Na persze azt se felejtsük el, hogy a névadó uralkodó, Asóka bár indiai volt, de éppen a vallásos buddhizmusáról és erkölcsi tanításáról lett híres.
Visszatérve a fénykardokhoz: Ahsoka egyik pengéje hosszabb, a másik rövidebb, amely egyértelmű utalás a szamuráj daisóra. Ez a kifejezés a szamurájok jellegzetes fegyverzetére, az egy hosszabb és egy rövidebb kardból álló fegyverpárra utal. A daisó a katana (hosszú kard) és a vakizasi (rövid kard) együttese. A vakizasi kiváló arra, hogy kivédje a támadásokat, s helyet csináljon a katanával ejtett végzetesebb csapások számára. Ahsoka a Morgan Elsbeth párbajában ugyan nem egészen pontosan e funkciók mentén használja a két pengét, de végül a rövidebb karddal győz.
A farkaslány
Tolkien – a nagy nyugati mítoszteremtő – mellett Dave Filonira a keleti mitológia is nagy hatással volt, nem hiába érte el első sikereit éppen az Avatar – Aang legendájával. A Filoni művészetére legnagyobb hatással bíró japán alkotás alkotás – legalábbis Ahsoka szempontjából – minden bizonnyal Mijazaki Hajao 1997-es híres egészestés animéje, A vadon hercegnője (Mononoke hime) történelmi fantasy, amelyre már a Mando Mondóban is utaltam:
A történet a középkori/kora újkori Japánban játszódik, s az eseményeket az indítja el, hogy a főhőst, Asitakát megátkozza egy démonná vált vadkanistenség, akinek a fiú megállította a tébolyult ámokfutását. Asitaka ezért elindul nyugatra, hogy gyógyírt találjon a halálos átokra, s az erdő szellemének segítségét kérje. A fiú így keveredik bele az iparosodott Vasváros, valamint az állatistenségek által lakott szent erdő harcába. Az ipar és a természet harcában Asitaka nem valami korabeli zöld aktivistává válik, hanem éppen azt próbálja megértetni a szembenálló felekkel, hogy a kettő egymás mellett is megférhet. Vasváros úrnője (Ebosi) ugyan el akarja pusztítani az erdő szellemét, ám nem igazi filmes gonosz, egy városáért, sőt városa lakóiért harcoló tekintélyes vezető, akit a népe nagyon szeret és tisztel, s aki befogadja a társadalom számkivetettjeit, mint például a leprásokat. A másik oldalon ott van Ebosi úrnő ellenfele, a vadon hercegnője, Szan, akit hatalmas fehér farkasok, farkasistenségek neveltek. Szan maga is egy fehér farkas hátán lovagol, és el akarja pusztítani Ebosit az erdő védelmében. A harcban persze mások is részt vesznek, ám ez cikkünk szempontjából nem releváns, ahogy az sem, hogy Asitaka és Szan között is romantikus szál fűződik. Számunkra inkább Szan karaktere, a farkasok, valamint a lány Vasváros elleni támadása az érdekes.
Bryan Young – akinek cikke megjelent a CSH40 sorozatunkban – még 2016-ban írt arról a StarWars.com-ra, hogy milyen hatással volt A vadon hercegnője Ahsoka Tano karakterére.
Dave Filoni ugyanis az európai Celebration-ön felfedte, hogy Ahsokát nagy mértékben Szan karaktere inspirálta.
Ahogy Szan, úgy Ahsoka is a szülei nélkül nevelkedett misztikus tanokban, s szoros kapcsolatot alakított ki a spirituális világgal. Ráadásul Ahsoka mozgását is az a jelenet inspirálta, amelyben Szan egyedül támadja meg Vasvárost, s lábujjhegyen, gyorsan és játszi könnyűséggel ugrál háztetőről háztetőre. Természetesen amellett sem mehetünk el, hogy Szant Filoni kedvenc állatai, a farkasok nevelték, ráadásul nagy fehér farkasistenségek. Ebből pedig a Lázadók sorozat nézői számára egyből beugranak a misztikus tudást birtokló loth-farkasok.
Sőt, a kalapos alkotó eredetileg abban is szerepet szánt a farkasoknak, ahogy Ahsoka túléli a 66-os parancsot. Ezen ötlet szerint a lányt egy erdőben találjuk, amint nagy, farkasszerű teremtmények segítik. Ahsoka épp egy kövön meditált volna (hasonlóan Szanhoz), amikor megjelennek a 66-os parancsot végrehajtó klónok, ám a farkasok és az erdő közbeavatkozik és megmentik a lányt. Filoni még 2015-ben rajzolt is egy képet, melyen Ahsoka és Rex is farkasháton lovagol, hasonlóan Szanhoz és Asitakához.
Mint tudjuk, a farkasok és az ő megmentő szerepük végül a Lázadók negyedik évadában jelent meg és csúcsosodott ki. Ugyancsak hatással volt a Lázadókra A vadon hercegnője erdőszelleme, a hatalmas mítikus teremtmény, aki maga nem vesz részt a harcokban, mégha az élete a tét akkor is semleges marad. Ez a lény később a Bendu megalkotására is hatással lehetett.
A vadon hercegnője elképesztő hatása azonban A mandalore-i 13. fejezetén is hangsúlyos nyomot hagyott. Különösen az az említett jelenet, amiben Szan egymaga ostromolja meg a nagy falakkal és nehéz kapuval védett Vasvárost, háztetőkön ugrálva, hogy leszámoljon a várost irányító Ebosi úrnővel. Szan a pusztulásra ítélt erdőből támadja meg egymaga az iparvárost, a nehéz városkapun felugorva, hogy elkapja az úrnőt – éppen úgy, ahogyan azt Ahsoka teszi A mandalore-iban. (Ebosi ráadásul egy kis kertet is tart a városban, ahová a városlakók nem nagyon teszik be a lábukat – igaz, Morgan Elsbeth-tel ellentétben Ebosit kifejezetten szeretik az alattvalóik, ami nagy különbség.) Ha összevetjük a jelenet képsorait azzal a jelenetsorral, ahogyan Ahsoka ostromolja meg Calodant, képről képre felismerhető a hasonlóság:
No Title
Yeah, probably time for a Princess Mononoke rewatch… pic.twitter.com/y85NbFDHjT
No Title
TheMandalorian spoilers”This is my garden. None of the townspeople dare to come here.” pic.twitter.com/UTVhvCNqj2
A fent említett három párhuzam mellett valószínűleg több más inspirációval is számolnunk kell, aminek köszönhetően ennyire komplex karakter lett Ahsokából. Mindenestre mindhárom forrás (Gandalf, a szamuráj és Szan) visszaköszön A mandalore-i 13. fejezetében, megerősítve azt, hogy valóban ugyanazt az Ahsokát láthattuk, akit az animációkban.
