SW és hidegháború: Amerika volt a gonosz, nem a Szovjetunió

A Star Wars eredeti koncepciója szerint is a hidegháború egyik mozzanatának analógiája, ám a nézők és kritikusok végül félreértelmezték. Mit tervezett George Lucas és miként vált aztán a hidegháború részévé a Csillagok háborúja?

A Csillagok háborúja klasszikus trilógiáját sokan csak a jó és a rossz meséjeként érzelmezik. Megannyi néző érzi, hogy a hidegháború éveiben elkészült alkotásban a jó feltehetően az Egyesült Államokat szimbolizálja, míg a rossz a Szovjetuniót. Ez a felszínes értelmezés a korabeli, keleti blokkban közzétett kritikákban is megjelent, a szerzők sokszor érzékeltették, hogy azért sem szeretik a filmet, mert a kapitalista világszemléletet propagálja. A Star Wars varázslatos tükre ilyen: mindig könnyű meglátni a gonoszban az ellenségedet…

Valóban a hidegháború ihlette az eredeti trilógiát, de az alkotó szándékai nem egészen vágnak egybe a későbbi értelmezésekkel.

Kezdjünk egy egyértelműnek tűnő analógiával: a Halálcsillag(ok) a hidegháború nukleáris fegyverkezési versenyére emlékeztetheti(k) a nézőt. A Halálcsillagot – a nukleáris fegyverkezéshez hasonlóan – az elrettentés elve mentén építette meg a Birodalom. Az első Halálcsillag ráadásul egy, a Földhöz eléggé hasonlító kék-zöld bolygót (Alderaan) is elpusztít a későbbiekben az Egy új remény címet megkapó 1977-es filmben. Más kérdés, hogy az Alderaan jóval ártatlanabb volt, mint például a második világháborúban Japán, amelyre atombombákat dobott az Egyesült Államok.

A háborúellenes lázadó

A szovjet–amerikai értelmezés azonban nem áll meg, ha George Lucas eredeti elképzeléseiből indulunk ki. A háborúellenes hatvanas években fiatal George Lucas 1966-ban fejezte be az egyetemet, majd be akarták sorozni az éppen Vietnamban harcoló amerikai hadseregbe. Ám a szabadszellemű filmrendező nem akart bevonulni, sok kortársához hasonlóan ő is elgondolkodott azon, hogy kivándorol Kanadába. Végül az egészségügyi állapotfelmérés eredménye mentette meg: kiderült, hogy cukorbeteg – olvashatjuk mindezt Chris Taylor: How Star Wars Conquered the Universe c. könyvében.  Lucas az idézett könyvben egyébként úgy nyilatkozott, ez volt az a háború, amely kibillentette az országot az egyensúlyi állapotból. 

George Lucas minden áron filmet akart készíteni Vietnamról, a THX elkészítését követően megírta az Apokalipszis most forgatókönyvét és elkezdte előkészíteni a filmet. Arra számított, hogy a háborúkritikus alkotás miatt kitiltják majd az Egyesült Államokból – végül a Columbia nem hozta forgalomba, más stúdió sem csapott le rá. J. W. Rinzler és Charles Lippincott: The Making of Star Wars: The Definitive Story behind the Original Film c. kötetéből kiderül, Lucas szerint azért nem kerülhetett a film mozivászonra, mert „túlságosan megosztó módon kommentálta a vietnami háborút”.

Robert Duvall Bill Kilgore GIF by Tech Noir – Find & Share on GIPHY

Cinemagraphs of living movie stills.

Ám miután nem tudott filmet készíteni Vietnamról,  integrálta politikai üzeneteit a Csillagok háborújába.  Ugyanebben a kötetben erről maga Lucas vallott, hozzátéve, hogy űrfantasybe ágyazta üzeneteit, így láthattunk „egy nagy technológiai birodalmat, amely egy maréknyi szabadságharcost és emberi lényt üldöz”. Talán érezte, hogy a közönség és a stúdiók is inkább vevők lennének egy efféle megközelítésre.

A vietnami párhuzam

Az Egy új remény legelső forgatókönyv-változatain is látszik, hogy Lucas tudatosan építette fel akképpen a filmet, hogy a Lázadók nem a Szovjetunió kommunista elnyomása alól népeket felszabadító Amerikát, hanem inkább a népüket egyesíteni kész vietnamiakat szimbolizálták – vélekedett Jordyn Marlin a Floridai Egyetemen, 2016-ban megtartott America: The Evil Empire c. előadásának írott változatában.

Chris Taylor szerint George Lucast lenyűgözte, hogy egy apró nép a világ legerősebb katonai hatalma fölé tudott kerekedni. Az Amerikai Egyesült Államok hiába rendelkezett erősebb gazdasággal és jobb hadiiparral a kommunista Vietnamnál és az azt támogató Szovjetuniónál. Így az, hogy lényegében nem tudta megnyerni ezt a háborút, egyértelműen megrengette azt az elképzelést, hogy Amerika szuperhatalom.

Bizonyos szempontból a vietnami háború az volt az Egyesült Államoknak, ami a hőelvezető nyílás a Halálcsillagnak: az a gyenge pont, ami romba döntötte azt a képet, amely kialakult róla.

De pontosan melyek azok a részletek, amelyek a vietnami allegóriára utalnak a Csillagok háborújában? Sokaknak feltűnhet, hogy a Birodalom milyen erős katonai jelenlétet tart fenn a galaxis olyan távol eső szegleteiben is, mint például a Tatuin. Az amerikai hadsereg szintén felbukkant (és felbukkan ma is) az elérhető világ távoli szegleteiben (csak Vietnamban – azaz távol az otthontól – összesen mintegy ötvenezer amerikai baka vesztette életét). További hasonlóság lehet, hogy a Yavin 4 – ahonnan a Lázadók megtámadják az első Halálcsillagot – külcsínre erősen hajaz a vietnami dzsungelekre.

Ahogy Amerika, úgy a Galaktikus Birodalom is hatalmas katonai fölénnyel vág neki a harcnak. „A szofisztikált technológiai fejlettség a Csillagok háborújában (…) a vietnami légi háborúra reflektál. (…) A Csillagok háborúja az elektronikus hadviselés új korszakának első filmje” – írta a Myth, Media, and the Culture in Star Wars: An Anthology c. kötetben Douglas Brode.

Star Wars Deal With It GIF – Find & Share on GIPHY

Discover & share this Reaction GIF with everyone you know. GIPHY is how you search, share, discover, and create GIFs.

A Jedi visszatérben felbukkanó ewokok pedig a vietkongok analógiájaként szolgáltak: a technológiai szempontból fejletlen helyiek a jó helyismeretük révén voltak képesek legyőzni az ultraerős ellenfelet.

Palpatine = Nixon

A Birodalom tehát nem a szovjet, hanem az amerikai birodalom allegóriája volt a klasszikus trilógia során. Palpatine császár karakterét sem Sztálin, hanem Richard Nixon amerikai elnök inspirálta. J. W. Rinzler: The Making of Star Wars: Return of the Jedi c. kötetében egy George Lucasszal készült 1981-es konferencia-beszélgetést idéz. Lucastól azt kérdezték, Palpatine jedi volt-e, mire ő így válaszolt:

„Nem, hanem politikus. Richard M. Nixon volt a neve. Aláásta a szenátus tekintélyét, majd átvette a hatalmat és egy nagyon gonosz birodalmi figurává vált. De próbálta magát jófiúként beállítani”.

2005-ben a Chicago Tribune-nek adott interjúban szintén előkerült e téma.  A Star Wars „tényleg a vietnami háborúról szólt.  Abban az időszakban próbálkozott Nixon azzal, hogy még egy ciklusra elnökké válasszák. Ez elgondolkoztatott engem arról, hogyan alakultak a demokráciák diktatúrákká a történelem során? A demokráciákat ugyanis nem megbuktatják, hanem fokozatosan adják fel” – mondta akkor George Lucas.

Az előzménytrilógia szintén tartalmaz némi amerikai politikai párhuzamot azzal, hogy Palpatine felhasználja a klónháborúkat ahhoz, hogy megtartsa a hatalmát – ilyen tettekre az amerikai történelemben is akadt példa. Scott Horton a Star Wars and the American Empire c. cikkében 2005-ben úgy fogalmazott, az amerikai elnökök Trumantől és idősebb Bushig mind hazudtak arról, mekkora a Szovjetunió jelentette veszély. Ennek révén ragadtnak magukhoz egyre több hatalmat, létrehozva a „Nagy Kormányzatot”, vagy ahogy másképpen nevezi, a „totalitárius bürokráciát”, amellyel még több intervencióba vagy háborúba „hazudták bele az országot”.

A Star Wars a hidegháború részévé is vált

 A Csillagok háborúja aztán maga is „része lett” a hidegháborúnak,  amikor az 1978-as amerikai stratégiai védelmi kezdeményezést (SDI) Star Warsnak, azaz “Csillagok háborújának”, (magyar néven csillagháborús tervnek) kezdte becézni a sajtó és a köznyelv. „Az SDI-t olyan többrétegű védelmi rendszerként képzelték el, mely a legmodernebb fegyvertechnológiákat – jó részük még csak kezdeti kísérleti stádiumban volt – vonultatja föl (lézerek; részecskefegyverek; számítógép-vezérelt lövedékeket tüzelő rail gun-ok, mely fegyvereket egy szuperszámítógép irányít) az ellenséges rakétákkal szemben. A rendszer célja a rakéták megsemmisítése a légkörbe lépés előtt” – írja minderről a Haditechnikai Kerekasztal weboldala.

Ronald Reagan amerikai elnök a saját Star Warsáról beszél 1983-ban (Politico.com)

A Lucasfilm egyébként igyekezett jogi úton elérni a politikai spektrum mindkét oldalának képviselőinél, hogy tartózkodjanak a kifejezés használatától. Chris Taylor a korábban is idézett könyvében azt írta, a cég arra hivatkozott, hogy a Star Wars kifejezés a stratégiai védelmi kezdeményezést pártoló és ellenző reklámokban való alkalmazása árt a komplett franchise-nak.  A Lucasfilm végül veszített, a bíró szerint a két szó túlságosan elterjedt a köznyelvben ahhoz, hogy kisajátítsa a cég. 

Ronald Reagan – akit a Birodalom visszavág kasszasikerének évében választottak amerikai elnökké – egy beszédében a Szovjetuniót „a gonosz birodalmának” nevezte 1983 márciusában. Történt mindez egy hónappal azután, hogy az 1977-es epizódot először levetítették volna az HBO televíziós csatornán, illetve két hónappal A Jedi visszatér bemutatója előtt. Ugyan Chris Taylor előbb említett könyve szerint Anthony Dolan, Ronald Reagan fő beszédírója szerint nem a Csillagok háborújára akartak utalni ezzel a kifejezéssel, a világ nagy része mégis úgy értelmezte, hogy a Galaktikus Birodalomra történt itt utalás.

Nyitókép: A stratégiai védelmi kezdeményezés (Star Wars) katikatúrája (aashiacwj.blogspot.com)


A cikk eredetileg a Moszkvater.com-on jelent meg, 2019. február 23-án.

Amerika, a Star Wars gonosza | #moszkvater

A Birodalom nem a szovjet, hanem a kis Vietnamot megtámadó amerikai birodalom allegóriája volt a klasszikus trilógia során A Star Wars eredeti koncepciója szerint is a hidegháború egyik mozzanatának analógiája, ám a nézők és kritikusok végül félreértelmezték. Mit tervezett George Lucas és miként vált aztán a hidegháború részévé a Csillagok háborúja?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfontosabb posztjaink