„Palpatine-nak nem kellett tartania egy palotaforradalomtól”

Már a negyedik kötettel jelentkezik a Tóth Csaba: A sci-fi politológiája c. könyvével kezdődött sorozat az Athenaeum Kiadónál. A legfrissebb tanulmánygyűjtemény a Párhuzamos univerzumok címet kapta, amely kedden jelent meg, szombaton délután fél hattól pedig be is mutatják a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál külső színpadán. A kötet starwarsos írását Gáspár Attila jegyzi. A CEU közgazdász doktoranduszával beszélgettünk a tanulmány fő állításairól, a birodalmi propagandáról, és arról, miért nem lépett fel túl erélyesen a Birodalom a csempészekkel szemben. Persze az is szóba kerül, mit rontott el Palpatine. Interjú!

Honnan közelítettél a Csillagok háborújához és miről szól tulajdonképpen a tanulmányod a Párhuzamos univerzumokban?
– Én a politikatudomány és a közgazdaságtan határterületével foglalkozom PhD-hallgatóként a CEU-n – ez az én hátterem. A Galaktikus Birodalmat vizsgálom és három fő állítást fogalmaztam meg, amelyeket körbe is jártam. Az első, hogy  a Birodalom igazából nem abban a pillanatban jött létre, amit mindenki ismer  A Sith-ek bosszújából, hanem addigra már megtörtént mindez. Amikor elhangzik, hogy „Így száll hát sírba a szabadság, tapsvihar közepette”, az már csak egy szimbolikus pont, amikor az Uralkodó kalapot cserél. Ezen témakörön belül fontos elkülöníteni, hogy mit jelent a Birodalom mint politikai alakulat, és miért fontos az, hogy egy ember vagy több ember vezeti – ez sokszor összemosódik, de két külön dologról van szó. A második fő állítás, hogy ugyan a filmek látványvilágában és szimbolikájában mindig totalitárius államgépezetként festik le a Birodalmat (építve a náci Németország vizuális jegyeire),  a történet minden egyes pontján érzékeny hatalmi koalíció áll a háttérben.  Nagyon komoly saját érdekeik, mozgásaik vannak e koalícióban, amelynek egyben tartása komoly egyensúlyozási kényszert ró az Uralkodóra. A harmadik állításom, hogy ahhoz, hogy egy ilyen elnyomó rendszer működjön, az kell, hogy annak  legyenek tényleges eredményei.  Pusztán azáltal, hogy fennmaradt, kellett, hogy legyenek haszonélvezői is, akik nyilvánvalóan nem voltak kevesen – őket is próbáltam megtalálni a tanulmányban. Mindenki emlékszik a Shop Stop azon jelenetére, ahol a Halálcsillag felrobbantásának áldozatairól beszélgetnek, akik egyszerű melósok voltak – ennél azért kicsit szélesebben szemlélem az egész problémakört, az egészet történelmi kontextusba is próbálom helyezni, mert ezen párhuzamok segíthetnek a megértésben. Bár azt nyomják le a torkunkon, hogy ők „nácik” voltak, a galaxis földrajza, technológiai fejlettsége és egyéb tényezői révén igyekszem megérteni, hogyan működhetett ez a rendszer ténylegesen.

A tanulmányt csak a filmek alapján írtad, vagy más kánon, esetleg Legendák tartalmakat is figyelembe vettél?
– Nagyon jó kérdés.  Hálás voltam a Disney-nek, hogy a Lucasfilm felvásárlását követően búcsút intett a Bővített Univerzumnak, mert ami maradt és keletkezett azóta, az nagyjából még belátható kategória.  Amire koncentráltam: a filmek, A klónok háborúja animációs sorozat (mert az sokat mesél a kiépülés időszakáról), illetve tetszettek és fontos forrásként hivatkozok a Birodalom korai korszakában játszódó Tarkin c. regényre és a Darth Vader: A Sith sötét nagyura képregénysorozatra.

Azért is kérdeztem ezt, mert úgy látom, hogy az új kánon figyel arra, hogy koherens képet alakítson ki erről az egészről, amiről írtál.
– Igen, a Lucasfilm Story Groupnak részben ez is a feladata.

Főleg a regények jó hátteret adnak ehhez az egész témakörhöz. Például a Tarkinban van jól lefestve az, hogy a Magvilágok és a külső területek közötti gazdasági és hatalmi ellentétek milyen sok konfliktushoz vezettek később. És hogy Palpatine és Tarkin sem a Magvilágokról származott, kicsit olyan, mint amikor a vidéki politikus Budapestre jön és innen irányít.
– Biztosan nem olvastad a tanulmányt, amit írtam? (nevet)

Animated GIF – Find & Share on GIPHY

Discover & share this Animated GIF with everyone you know. GIPHY is how you search, share, discover, and create GIFs.

Nem, de én is sokat foglalkozom ezzel a témakörrel. Tehát az új kánonból, főként annak a nem filmes részéből merítettél – úgy láttam, hogy ezekben inkább tudtak társadalmi-politikai-gazdasági hátteret nyújtani, mint a vásznon, ahol ezek nem izgalmas kérdések.
– De azért vannak apró nyomok.

Az új kánon szerint minden galaktikus szintű konfliktus gazdasági eredetű. Például az Első Rend is úgy hivatkozott magára, hogy ők az Új Köztársaság során kialakult gazdasági egyenlőtlenségeket kívánja felszámolni. A tanulmányban csak és kizárólag a Birodalommal foglalkozol, vagy van némi kitekintés erre az érára is?
– Csak minimális kitekintés van, részint azért, mert a sztorinak ezen része nincsen kidolgozva, így nem akartam olyan következtetéseket levonni, amit aztán egy következő film egy tollvonással keresztülhúzhat. Persze ez megtörténhet, ha tényleg visszatér a Császár és kiderül, hogy valami iszonyatosan nagy kamunak voltunk az áldozatai. Az azonban egy fontos tanulság, amit én is levontam, hogy miután véget ér a Birodalom, az abból fakadó tanulságokat valamennyire levonták a későbbi politikusok. Láttam olyan forrásokat, amelyekben arról beszélnek, hogy nem lehet visszatérni a régebbi Köztársaság anarchikus viszonyaihoz.

Palpatine visszatér – de hogyan?
A Celebration Star Wars IX. paneljének egyik legváratlanabb húzása minden bizonnyal a teaser végén felhangozó Palpatine-nevetés volt. Azóta J. J. Abrams is megerősítette Ian McDiarmid visszatérését az Uralkodóként. Na de hogyan is fog ez megtörténni? A továbbiakban ezt járjuk körül! RÉSZLETEK ITT.

Azért érdekes ez, mert az új kánontartalmak pont azt festik le, hogy nem tanult a későbbi elit a korábban történtekből. Például az Új Köztársaság leszerelte a hadseregét, és részben az vezethetett az Első Rend felemelkedéséhez, hogy egy hatalmi centrum nem tekintett reális veszélyként rájuk. A másik nagyobb csoport, amelybe Leia is tartozott, érezte, hogy ebből lehet gond. Mindenesetre szerintem A mandalore-i sok mindenre választ adhat majd, például arra, hogy milyen viszonyok voltak a Birodalom bukása után. A Celebration panelbeszélgetésén elhangzottak szerint káosz.
– Igen? Na ez az oka annak, hogy a Birodalomra koncentráltam, mert még nagyon keveset tudunk erről az egészről.

Beszéltél arról, hogy Palpatine-nak nagyon ügyesen kellett egyensúlyozni. Tóth Csabának, a kötet szerkesztőjének visszatérő kijelentése, hogy Palpatine a hatalomra kerülését követően elfelejtett politizálni és ez leginkább az utódlás kérdésében mutatkozott meg. Ám én úgy látom, nagyon is szüksége volt a politikai tudására, hogy a hatalmi centrumok – én Tarkint látom, Thrawnt, Vadert – között egyensúlyt tudjon fenntartani a gépezet egyben tartása érdekében. Ezt hogy látod?
– Az utódlás kérdésének felvetése mindenképpen érdekes. Csaba véleménye szerintem annyiban megalapozatlan, hogy ha igaz az, amit Palpatine a korábbi mesteréről, Darth Plagueis-ről mondott, akkor ők ketten képesek lehetettek legyőzni a halált, így elméletben egyáltalán nem kellett az utódlással foglalkozni. Palpatine többszintű hatalommegosztást működtetett, pont azért, mert az ő hatalma a közemberek számára végtelennek tűnhetett: bárkit meg tudott ölni, iszonyatos hatalma volt a Sötét Oldal fölött…

Attól nem kellett félnie, hogy Tarkin megbuktatja egy palotaforradalomban. Ez pedig olyan előnyt ad neki, ami nagyon sok hozzá hasonló diktátornak nem volt meg a történelem folyamán: kiváló emberekkel vehette körbe magát.

 A harmadik világbeli országoknál számtalanszor láthatjuk, hogy van egy „erős” vezető, aki kénytelen rettenetesen inkompetens emberekkel körülvenni magát, mert folyamatosan attól fél, hogy közülük valaki döfi majd a hátába a kést.  Palpatine-nak ilyen problémái nem voltak, ezért megtehette, hogy maga mellé veszi a legtehetségesebb adminisztrátort, hadvezért, a második legjobb Sith-lovagot, stb. Alapvetően ez egy nagyon jó konstrukció lehetett volna…

Return Of The Jedi GIF by Star Wars – Find & Share on GIPHY

Discover & share this Star Wars GIF with everyone you know. GIPHY is how you search, share, discover, and create GIFs.

Akkor miért nem jött be?
– Most jön az, hogy „el kell olvasni a tanulmányt”. (nevet) De ehhez felidézném a kedvenc jelenetemet a Tarkin regényből. A vége felé van egy párbeszéd, amelynek során az Uralkodó Tarkin kezébe adja a Halálcsillagot, mondván, olyan hatalom birtokába kerül ekképpen, amilyennek senki sincs a birtokában a galaxisban. Tarkin érzi, hogy most tesztelik, és kétkedésének ad hangot. Megvan az a dinamika kettejük viszonyában, hogy az Uralkodó bármennyi hatalmat adhat Tarkinnak, még így is végtelenszer több hatalma lesz Palpatine-nak, mint bárki másnak.

Amit szerintem elrontott a Császár, az, hogy a tágabb érdekcsoportokkal való egyensúlyozást elrontotta. Túl sokat lépett túl hamar. Ebben azért több is lehetett volna.

Mire gondolsz pontosan?
– Bele is mentem a tanulmányban, hogy szerintem azt rontja el, hogy amikor hatalomra került, megteremtett egy egyensúlyt a régi magvilági elit és a periféria között. Ezt az egyensúlyt bontotta föl például a Szenátus feloszlatásával és a Halálcsillag első igazi célpontjának kiválasztásával – az Alderaan a Magvilágok egyik fontos bolygója volt.

Afféle hosszú kések éjszakája volt ez, csak nem abban a pillanatban, amikor kellett volna.

Kérdés persze az is, hogy egy ekkora államszövetség, szervezet felett lehet-e ekkora kontrollt gyakorolni – szerintem nem.  A lényeg, hogy azt hitte, felbonthatja ezt az egyensúlyt, de mint kiderült, nem.  Szerintem ennek a következménye az is, hogy a Lázadók eredeti parancsnokai szintén magvilági környezetből érkeztek.

Episode 4 GIF by Star Wars – Find & Share on GIPHY

Discover & share this Star Wars GIF with everyone you know. GIPHY is how you search, share, discover, and create GIFs.

A harmadik nagy téma, amit említettél, hogy kik lehettek a rendszer haszonélvezői. Amennyire én láttam, a Peremvidéken a Birodalom megjelenése annyiban merült ki, hogy néha megjelent néhány rohamosztagos, akik rendet tettek, de egyébként minden ugyanúgy ment, mint a régi időkben. Mennyire volt a Birodalomnak beleszólása a mindennapokba?
– Ez pont olyan probléma, ami miatt ott kezdtem a tanulmányt, hogy a Galaktikus Birodalmat próbálom párhuzamba állítani különböző, főként ókori birodalmakkal. Ott eléggé látszik a mikrotörténetekből, hogy az, hogy van egy országokat megdöntő, borzasztóan erős központi hatalom, az még nem jelenti azt, hogy az mindig mindenütt ott tud lenni és a hatalmi centrum változása nagy változást hoz a periférián.  Sokszor le sem cserélték a birodalmak a legyőzött hatalmi eliteket, hanem megtartották azokat, csak deklarálták, hogy uralkodik felettük, ezért a tápláléklánc legalján lévőknek valószínűleg semmit nem jelentett egy rezsimváltás.  Persze vannak kivételek, ezeket körbe is jártam a tanulmányban.

Azért is kérdeztem ezt, mert például a csempészet és a bűnbandák tovább éltek és virultak a Birodalom alatt is.
– Az látszott, hogy próbálkoztak ezen változtatni.

Galaktikus alvilág: az Öt Szindikátus
A Solo: Egy Star Wars-történetben Enfys Nest öt alvilági szervezetről tett említést. Utánamentünk, hogyan is fest a galaxis alvilága, melyek a fontos szindikátusok, illetve betekintést nyújtunk abba is, hogy miben különböztek ezek a Legendákban. (A Solóra vonatkozó spoilereket tartalmaz!) RÉSZLETEK ITT.

Igen, de néhol olyan, mintha kiegyeztek volna a helyi kisfőnökkel. A csempészet esetében sem tűnik úgy, hogy a Birodalom hatalomra kerülése olyan sok mindenen változtatott volna.
– Utóbbinak az egyik oka, hogy a bolygóközi kereskedelemben főként drága áruk cserélnek gazdát, mint például hiperűrüzemanyag, kábítószer, fegyverek. Igen kevés nyomát látom annak, hogy tömegtermékekkel kereskedtek volna bolygók között. Az, hogy a kereskedelem a drága termékekre korlátozódik, azt jelenti, hogy  ha a Birodalom elkezdte volna még inkább üldözni a csempészeket, nem ért volna el mást, mint hogy tovább emelkedett volna ezen áruk ára.  Maga a csempészet veszélyesebb, de kifizetődőbb lett volna, minél nagyobb a kockázat, annál nagyobb a profitráta. Mindig lesz valaki, aki megpróbálja elvinni A-ból B-be a tibannagázt.

Hondo Ohnaka Hello GIF by Star Wars – Find & Share on GIPHY

Discover & share this Star Wars GIF with everyone you know. GIPHY is how you search, share, discover, and create GIFs.

Nem tudom, mennyit foglalkozol a propagandával, de mit gondolsz arról, hogy a Birodalom rátette a kezét a Holonet Hálózatra, amelyen nyomták a propaganda-anyagokat. De Palpatine maga a legritkább esetekben jelent meg, ennek milyen hatása lehetett az Uralkodó megítélésére? Tudhattak-e eleget a polgárok arról, hogy ő kicsoda és milyen hatalommal rendelkezik? A félelem fenntartásában ennek milyen szerepe lehetett?
– Szerintem az átlag teremtmény nem biztos, hogy tisztában volt azzal, kik azok a jedik és a sithek, eléggé partikuláris konfliktusnak tűnik ez számomra az univerzum érző lényeinek szempontjából. Ugyanakkor a jedik az elit részét képezték, az egyik fő fegyveres erőként. Arra kitértem a tanulmányban, hogy amennyit a Holonetről tudunk, azt sejteti, hogy a bolygóközi kommunikáció és média igen szegényes.

Az, hogy a szeparatisták azzal kezdenek, hogy elfoglalnak egy Holonet-állomást, azt jelenti, hogy mindenki az M1-et nézi esténként, mert csak egy csatorna van.

Nem egy kamerás telefon kell ahhoz, hogy feljuss a Holonetre, ezért aztán ami ott történik, nagyobb lehet az impaktja, de lehet, hogy nem követik figyelemmel olyan sokan. Palpatine-ról Az ifjú pápa c. sorozat ugrik be, ahol a pápa hasonló stratégiát követ: inkább elrejtőzik és a misztérium ködén keresztül próbálja fenntartani az érdeklődést saját maga iránt. Ez működhet egy ilyen környezetben.  Palpatine-nak nem volt szüksége arra, hogy választási kampányokat nyerjen, bőven elég neki a közvetítőkön keresztül kommunikálni. 

Ráadásul csak ijesztőbb, ha fehér rohamosztagosokat látnak a polgárok…
– … nem pedig egy csúnya, ráncos öregembert. Szomorú látvány lehetett.

Végezetül beszéljünk arról, hogy hogyan jött neked a Star Wars szeretete és mit jelent ez az univerzum? Rajongó vagy?
– Természetesen igen, minden mozifilmet megnézek a moziban, ami azóta jött ki, hogy élek. Az új évezred filmjei mind nagyon tetszettek elsőre, mert letaglózott a Star Wars-élmény, ami velem van kicsi korom óta. Ám amikor elkezdtem gondolkodni rajtuk, fogom a fejemet, hogy milyen párbeszédeket hallhattunk, vagy eszembe jutnak a midikloriánok. De szerintem ez olyan, hogy ha megfelelő életszakaszban találkozik vele az ember, akkor beszippantja. Annyira nagy rajongó azonban nem vagyok, hogy mindenfajta tartalmat fogyasszak, de játszottam régebben a játékokkal is,  a PhD-tézis írása közben pedig terápiás jellege volt A klónok háborúja megtekintésének. 

A kötetről

Filippov Gábor – Nagy Ádám – Tóth Csaba (szerk.): Párhuzamos univerzumok – Képzelet és tudomány. Athenaeum Kiadó, 2019. 350 oldal, 4999 Ft.

Elpusztíthatja-e holnap egy aszteroida a Földet? Lehetünk-e fiatalabbak a saját gyermekünknél? Megjósolható-e a jövő a tudomány segítségével? Vannak-e jogaik a majmoknak? Hány neme lehet egy földönkívülinek? Hogyan építsünk életképes diktatúrát? Gazdasági hiba volt-e a Birodalom presztízsberuházása, a Halálcsillag megépítése? Cersei Lannister vagy Daenerys Targaryen kormányzott-e jobban? Na és mitől leszünk szerelmesek?

Három éve jelent meg A sci-fi politológiája című ismeretterjesztő könyv. A tanítva szórakoztató kötet jól ismert tudományos-fantasztikus filmek, sorozatok és regények segítségével világított meg mindenkit érdeklő és érintő társadalmi, politikai problémákat. A szintén társadalmi kérdéseket vizsgáló Fantasztikus világok, majd a pedagógiai szempontokat megjelenítő Nevelj Jedit! (kritikánk itt) a szerzők, a vizsgált műfajok és a felhasznált tudományos eszközök körét is kinyitotta.

A Párhuzamos univerzumok tizenöt tanulmánya a Star Wars, a Star Trek, a Harry Potter-széria, a Deadpool, a Kapcsolat vagy a Trónok harca mellett számos további népszerű sci-fi, horror, fantasy és disztópia tudományos szempontú elemzésére vállalkozik. A műfaji sokféleség mellett a kötet fő újdonsága, hogy a társadalomtudományok mellett a természettudományok kiváló és elismert magyar képviselői is képviseltetik magukat benne. Az új kötetekben így nemcsak politológiai, pedagógiai, jogi, közgazdaságtani és viktimológiai, de pszichológiai, csillagászati, asztrofizikai vagy éppen geológiai szempontok is hangsúlyosan megjelennek.

Legfontosabb posztjaink