Star Wars és tudomány: a sorozat öt cikke egy helyen

December 18-án érkezik a Csillagok háborúja hetedik epizódja, Az ébredő Erő. Ennek kapcsán utánajártunk, hogy különböző tudományágak miként vélekednek a filmtörténet egyik legfontosabb alkotásairól.

A sorozat epizódjai külön-külön elolvashatóak a Magyar Nemzet Online-on ezeken a linkeken:

  1. Darth Vader is üdvözülhet — vallás és Star Wars
  2. A lézerekkel csak a baj van — fizika és Star Wars
  3. Hogyan alakul ki egy diktatúra? — politológia és Star Wars
  4. Halott kéz és a többiek — nyelvészet és Star Wars
  5. A váltó is megteszi — gazdaság és Star Wars

Azonban egy helyen is közölni szerettem volna, így alább következnek az egyes részek, szépen, sorban, egymás után.

Darth Vader is üdvözülhet — vallás és Star Wars

Keresztény és keleti vallások spirituális gondolatait egyaránt beleláthatjuk a Csillagok háborúja epizódjaiba, ahogy egyesek vallás- és egyházkritikaként is értelmezik a történetet. Yoda mester tipikus tibeti szerzetes, Darth Maul a Sátán egyik formája, a jedi lovagok pedig apostolok és vértanúk egyszerre, ráadásul Darth Vader is üdvözülhet.

A Csillagok háborúja filmjei nemcsak egy galaxis politikai viharait vagy a Skywalker család történetét mesélik el, hanem mélyebb, mögöttes tartalom is van bennük. Egyesek szerint azt is megtudhatjuk az epizódokból, hogyan kerülhetünk közelebb Istenhez, vagy hogyan érhetjük el könnyebben a belső egyensúlyunkat.

„A történet egy fiatal fiúról szól, aki úgy érzi, sehová sem tart az élete. Többet szeretne, de nem tudja, miként érje el. Aztán Obi-Wanon és Yodán keresztül belefut egy korábbi nemzedék ősi és bölcs tanaiba”

– mondta a Chicago Tribune szerint 2005-ben Dick Straub a Jedi mesterek keresztény bölcsessége című könyvének chicagói bemutatóján. Elmondása szerint minden vallásos történetnek az a lényege, hogy a tudatlanságtól és a vakságtól a tudásig, látásig jutunk el –így van ez Luke Skywalker esetében is. Szerinte Yoda és Jézus tanításai nagyon hasonlóak, mindketten arra ösztönöznek, hogy cselekedjünk.

Jó és rossz küzdelme

A Star Wars története a jó és rossz küzdelméről szól – mondta az MNO-nak Bese Gergő iskolalelkész. A filmek azért is érdekesek, mert a gonoszt sok formában láthatja bárki – például vörös arcú, szarvakkal rendelkező egyénként (Darth Maul) –, míg a jót (az Erőt) csak azok képesek látni és használni, akik elkötelezik magukat mellette. Ebből a szempontból a jedi mesterek olyanok, mint az apostolok – véli Bese.

A jedi és a sith lovagok közti különbség továbbá, hogy míg utóbbiak nem áldozzák fel magukat a gonosz győzelmének oltárán, addig előbbieknek mindvégig a jó győzelme a végcéljuk. Ezért akár képesek meghalni is, így a vértanúk analógiája is eszünkbe juthat – mondta az iskolalelkész. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jedi és a sith lovagok Erőhöz való viszonya az angyalok Istenhez való viszonyára hasonlít. A Sátán bukott angyal, akinek hite és képességei ugyanonnan származnak, mint az angyalok esetében – ugyanez igaz a sith-ekre és a jedi lovagokra is Bese szerint.

A sith-eknek is jár a megbocsátás!

Bese Gergő iskolalelkész az MNO kérdésére elmondta: mindenki tud üdvözülni, aki megbánja a bűneit. Így akár Darth Vader is a mennybe juthatna, ha valós személy lenne és bűnbánatot gyakorolna.

Az Erő megkérdőjelezése

John C. McDowell, az Edinburgh-i Egyetem szisztematikus teológiával foglalkozó professzora 2007-ben azzal kezdte esszéjét, hogy rámutatott „Az Erő legyen veled” és „Az Úr legyen veled” elköszönések hasonlatosságára. Emellett Obi-Wan Kenobi mester „Ne feledd, az Erő mindig veled lesz!” és Jézus „És ne feledjétek: én mindennap veletek leszek, amíg a világ el nem múlik!” kijelentése között is párhuzamot vont. Megemlítette azt is, hogy sok kereszténynek túl keleties a Star Warsban lefektetett filozófia (erről még lesz szó), amelyet ráadásul több helyütt is megkérdőjeleznek a klasszikus trilógiában.

Engem kicsinek látsz, nem igaz? Hát tudd meg, a látszat csal […], mert velem van az Erő, és az Erő hatalmas. Az életből árad, ezért nagy. Körülvesz valamennyiünket. Összeköt és megvilágosít minket. Nem az izmaidban, magadban, magad körül kell érezned az Erőt. Mindenütt. Közted és köztem. A fákban, a kőben. Mindenütt. Igen.” (Yoda mester A Birodalom visszavágban)

Egyrészt Han Solo beszél humbugról az Ezeréves Sólyom fedélzetén, másrészt Motti admirális a Halálcsillagon kijelenti: „A boszorkányosságai nem ijesztenek meg minket, Vader nagyúr! A szánalmas babonái, melyben úgy hisz, nem segített elővarázsolni azokat a tervrajzokat, és a látnoki képességeivel sem találta meg a lázadók titkos támaszp… [elakad, fulladni kezd]” Ráadásul egy jedi révén az Erőre érzékenyek spirituális volta is megkérdőjeleződik a Baljós árnyakban, amikor Qui-Gon Jinn arról értekezik, hogy a midikloriánokkal való szimbiózis miatt képes egy jedi az Erő érzékelésére és használatára. (A midikloriánokról bővebben itt olvashat.)

A Star Wars keresztény kritikája

Nem minden keresztény gondolja úgy, hogy a Csillagok háborúja az ő hitükből táplálkozik: 2005-ben, A sith-ek bosszúja bemutatásának környékén tüntetést is szerveztek. Honlapjuk is van azoknak, akik szerint a Star Wars a Sátán eszköze, azt is megtudhatjuk innen, hogy aki hisz az Erőben, a pokolra fog jutni.

Komoly vallási kérdéseket, így valláskritikát is felvet a Csillagok háborúja – ezt már Bakos Zsolt, a kelenföldi Szent Gellért-plébánia káplánja mesélte az MNO-nak. Elmondása szerint olvasott olyan elemzést, amely szerint Darth Vader története maga a valláskritika. Anakin Skywalker néven született, vezetékneve égen járót jelent, így máris párhuzamot vonhatunk Jézussal. Ahogy a Megváltó, úgy a jedi lovagok között kiválasztottnak tartott Skywalker fogantatásának körülményei sem teljesen szokványosak (Jézus szeplőtelenül, Anakin pedig a midikloriánok révén fogant). Emellett a Star Warsban a jedi lovagok megbuktatása révén egyházkritikával is találkozhatunk, nem véletlen, hogy az uralkodó képét gyakran montírozták össze XVI. Benedek pápa fotójával – mondta a káplán. Hozzátette: ő egyébként nem hisz az efféle értelmezésekben, mivel mindenki azt lát bele egy ilyen filmbe, amit szeretne.

Segít-e közelebb kerülni a hithez?

A már említett John C. McDowell úgy gondolja, hogy a Csillagok háborúja olyan etikai kérdéseket is feszeget, amelyekkel a vallások is foglalkoznak. Mit kell tenni a gonosszal, hogyan ismerhetjük fel? – merülnek fel a kérdések, és a filmek révén George Lucas ráérzett arra, hogy a fiatalok morális válsága során megfogalmazódó kételyekre is képes választ adni – véli McDowell.

Ezzel egyébként nem ért egyet Bese Gergő iskolalelkész. Úgy véli, hogy a Star Wars elsődlegesen nem e gondolatainkra hat, mert az embereket jobban izgatja, hogy van-e élet a Földön kívül. Emiatt a Csillagok háborúja Bese szerint inkább „zavart támaszt az Erőben”, mert azt sejteti, hogy lehet élet a bolygónktól távol. Emellett ahhoz, hogy közelebb lehessen vinni a fiatalokhoz a kereszténységet a film által, szerinte arra van szükség, hogy a nézők ismerjék az alapfogalmakat, és felismerjék a spirituális utalásokat.

Téves spiritualitás felé fordítja el a potenciális hívők fókuszát a film — véli Bakos Zsolt káplán. Szerinte a Star Wars az önmegvalósítás, a szabadság és a megfoghatatlan Erő fontosságát hangsúlyozza, miközben a hit révén valami részévé válik az egyén.

Egyetemes tanok

Nemcsak a keresztény vallás tanait lehet felfedezni a Csillagok háborújában, hanem keleti vallásokét is. Egyesek szerint sokkal inkább a keleti gondolkodáshoz van közel a Star Wars, mint a nyugati kereszténységhez, a jedi lovagok például szamurájszerűek – a dzsidaigeki (angol fonetikában jidaigeki) szó a Japánban a szamurájok korában játszódó filmet jelöl. Bese Gergő szerint is felfedezhetők keleti vonások, Yoda mester például tipikus tibeti szerzetes, aki elbújik a világ elől, de bölcs gondolatait megosztja azzal, aki felkeresi – mondta.

John Porter tucsoni sebész, A tao és a Csillagok háborúja szerzője már azelőtt rajongója volt a filmnek, hogy 1993-ban elolvasta volna a Tao-tö-kinget, azaz Az Út és Erény könyvét. Ám ezt követően jött rá, hogy taoista hite és Yoda mester tanításai kapcsolatban állnak egymással. Méghozzá úgy jutott erre a felfedezésre, hogy egy hitbéli kérdésre Yoda szavaival válaszolt. Porter kijelentette 2005-ben a Chicago Tribune-nak:

„»Nincsenek miértek. Eleget tanítottam ma már neked.« Ennek a lényege az volt, hogy néha elég csak hallgatóznod és tudnod, hogyan érzel. A taoizmusban minden egyes nap egyre kevesebbet tanulsz, ezzel egy időben pedig közelebbi kapcsolatba kerülsz a természettel.”

Egy másik keleti vallás, a buddhizmus alapértékei is megtalálhatóak a Star Warsban, ha értő szemek és fülek keresik. A Chicago Tribune említett cikkében Matthew Bortolin, A Csillagok háborúja dharmája című kötet írója azt állítja, Yoda és Buddha tanításaiban sok a közös pont. Elmondta: Yoda sokat panaszkodik amiatt, hogy Luke nem koncentrál eléggé a tanulnivalójára. „Visszatérni a jelenbe – ez buddhista gondolat, és Yoda ezt szeretné elérni Luke-nál” – jelentette ki Bortolin. Hozzátette:

„Sokak számára nem elég az, amit mondanak nekik. A buddhizmussal képes lehetsz egyedül felfedezni dolgokat. A jedi lovagoknak is át kell menniük ezen a folyamaton.”

Csak kivetítik a saját gondolataikat?

Persze nem feltétlenül kell hinni a vallásos értelmezéseknek – mondta 2005-ben a Chicago Tribune-nak Robert Thompson, a Syracuse-i Egyetemen működő Bleier Televízió- és Popkultúraközpont professzora. „Az erősen vallásos emberek minden történetmesélésre a hitük szempontjából tekintenek” – tette hozzá.

Összességében inkább az mondható el, hogy George Lucas meglehetősen eklektikusan kölcsönzött különböző gondolatokat különböző vallásokból – köztük több egyetemes bölcseletet. Így alakulhatott ki a Csillagok háborúja gondolatvilága.

A lézerekkel csak a baj van — fizika és Star Wars

A Halálcsillag szuperlézerét és fénykardot sem tudunk csinálni, de vonónyalábot legalább már igen. A Csillagok háborúja epizódjai a fizika felől nézve elég sok hiányossággal bírnak, ezek közül mutatunk be néhányat a tudomány és Star Wars viszonyát firtató sorozatunk újabb részében.

Ha Star Wars és tudomány, akkor alapvetően mindenkinek a természettudományok, azon belül is a fizika jut eszébe. Mivel a Csillagok háborúja is olyan tudományos-fantasztikus (sci-fi) mű, amely az űrben játszódik és furcsa fegyvereket is használnak benne, rendre felmerül a kérdés, hogy (természet)tudományosan mennyire megalapozott az, amit látunk a vásznon. Nos, nem igazán, de némely esetben a tudomány kezdi utolérni George Lucas képzeletét.

Akusztikus hologramból vonónyaláb

Biztosan emlékeznek arra, amikor a Halálcsillaghoz közelítve Obi-Wan Kenobi kimondja: „Ez nem hold, ez egy űrállomás!” Ezt követően az Ezeréves Sólyom a Halálcsillag vonónyalábjának hatósugarába kerül, így a szürke űrállomás magához vonzza Han Solo űrhajóját. Nos, úgy tűnik, hogy mostanra sikerült megalkotni az első olyan eszközt, amellyel vonzani, eltávolítani és forgatni is lehet olyan tárgyakat, amelyhez az eszköz nem ér hozzá – írja a Daily Beast.

A vonónyaláb egyébként nem George Lucas találmánya, már egy 1931-es regényben is szerepelt, híressé pedig a Star Trek tette. Igaz, a Star Trekben fénysugár is látszott az űrhajók bevontatásakor, ám a Star Warsban ez már elmaradt, ezzel közelebb járt a későbbi valósághoz. A Bristoli és Sussexi Egyetemek kutatói által épített eszköz ugyanis egy szónikus vonónyaláb, azaz 64 miniatűr hangszóró révén irányít parányi tárgyakat. Az eljárás lényege, hogy a hanghullámokkal akusztikus hologramot hoznak létre, amely erőtérként képes a lebegő tárgyak befolyásolására. Az eszköz persze még nem tökéletes, de a türelem a Jedik erénye, érdemes gyakorolni.

Nem sikerült volna felrobbantani az Alderaant

Ha már a Halálcsillagnál röpködünk, érdemes egy másik kérdést is körbejárni. Az űrállomás – amelynek energiaforrása nem ismert – képes volt az Alderaan bolygó felrobbantására és ez a folyamat csupán néhány másodpercet vett igénybe. De vajon a valóságban is menne ez?

Hacsak nincs pompás energiaforrásunk, akkor nem – véli Ethan Siegel asztrofizikus, aki a Starts With A Bang! (Egy bummal kezdődik) című blogján kifejtette: a Nap egy hét alatt kibocsátott energiamennyiségére lenne szükség a Föld felrobbantásához. Érdekesség továbbá, hogy szerinte ahhoz, hogy a Halálcsillag használni tudja a bolygórobbantó szuperlézert, haladnia is kellene, mégpedig másodpercenkénti 78 méteres sebességgel. Emellett az energianyaláb hővel is járna, amely jó eséllyel megolvasztotta volna az egész űrállomást.

A lézerek igencsak problémásak

A lézerekkel kapcsolatban muszáj szót ejteni a Star Warsban fellelhető lézerstukkerekről és fénykardokról is. Előbbiekkel kapcsolatban az az első, szemmel is látható hiba, hogy az általuk kilőtt lézersugarakat látjuk. A lézerfegyverek „végtermékének” ugyanis fénysebességgel kellene közlekednie, így szemmel alig látható csíkokat húznának a levegőben. A Gizmag tavaly októberben számolt be egy kutatásról, amelyben a Varsói Egyetem fizikusai kísérleteztek azzal, mi látszana a lézersugarakból a valóságban. A rövid lézerimpulzusok ionizálják a levegő részecskéit, így látható némi fény a lézersugarak körül. Felvételen így fest a dolog:

A fénykardok természetesen a természettudományos cikkek középpontjában szoktak lenni, a Physics.org pontokba szedve taglalta, hogy lehetséges lenne-e a filmekből ismert harci eszközök használata. Röviden: nem. Az első és legnagyobb gond, hogy ahogy a fénysugarak mindegyikét, úgy a lézert sem lehet csak úgy megállítani, így nem lehet létrehozni vele egy pengét (egyelőre). Fel lehetne oldani a problémát azzal, hogy a fénysugarat tükörrel visszafordítjuk, de akkor nem lehetne leszúrni senkit a fénykardunkkal, amely ráadásul hülyén is nézne ki.

Emellett – ahogy a Halálcsillag szuperlézerénél is írtuk – hűtési rendszer kellene, azaz sokkal nagyobb lézerkibocsátó eszközre lenne szükségünk, mint egy markolat. Ugyanez igaz az energiaforrásra is: egy ütőképes lézerhez komoly energiamennyiségre van szükség, ezekhez nem elegendőek parányi energiacellák. Ráadásul a lézer tulajdonságai miatt egy fénykardcsata is gyorsan véget érne, ugyanis a két lézerpenge átmenne egymáson, így hamar meghalna valaki. Védekezni is könnyű lenne ellene, elég egy tükör és máris a fénykardos ellenfél szemébe csaphatnánk a saját fegyverét. Továbbá a fénykardokat csak füstös helyen lehetne látni és menő hangjuk se lenne.

Az űrhajóalkatrészekkel is csak a gond van

A lézerek ellen a Csillagok háborújában védőpajzzsal küzdenek, nem tükörrel. Tavaly májusban a Daily Mail írt arról, hogy a Leicesteri Egyetem diákjai szerint a közeljövőben valósággá válhat a filmben látott, űrhajókat védő pajzs. Ugyanakkor ezek nem fognak ugyanúgy festeni, mint a Star Warsban, ugyanis láthatatlanok lesznek. A három negyedéves diák által publikált tanulmányban az is szerepel, hogy a tüzet sem lehet majd viszonozni a pajzs alól. Az eljárás lényege az, hogy egy plazmabevonatot vonnának az űrhajók köré, amely kapcsán szintén felmerülnek a korábban már taglalt hő- és energiaforrás-problémák.

A Csillagok háborúja űrhajóinak másik menő eszköze a hiperhajtómű. Tudják, ez az a ketyere, amelynek révén az Ezeréves Sólyom Lando Calrissian szerint „a leggyorsabb ócskavas az egész galaxisban”. A fénysebességnél is gyorsabban hasító űrhajó hiperhajtóművével kapcsolatban a földi tudomány jelenlegi állása alapján semmi kecsegtetővel nem szolgálhatunk. Ugyancsak a Leicesteri Egyetem diákjai foglalkoztak a témával (de nem ugyanazok, akik a védőpajzs problematikájával), a Daily Telegraph 2013 januárjában megjelent cikke szerint arra jutottak, hogy egyelőre természetesen nem lehet fénysebességnél is gyorsabban utazni.

Ehhez nem kellett nagy tudományos munka, ahhoz már inkább, hogy miként nézne ki, ha mégis működne egy, az Ezeréves Sólyoméhoz hasonlító hiperhajtómű. A Star Warsban a hiperűrsebességre váltás így néz ki:

Az Ezeréves Sólyom (Millenium Falcon) hiperűrsebességre kapcsol Fotó: Giphy

Ehhez képest az egyetemi hallgatók a Doppler-effektust és az einsteini relativitáselméletet felhasználva arra jutottak, hogy a csillagok csíkjai nem látszanának, mivel Röntgen-sugár-tartományba kerülnének az általuk kibocsátott fénysugarak. Éppen ezért sugárzás elleni védelemre és napszemüvegre is szükség lenne, utóbbin keresztül pedig csak egy ködhöz hasonlító látványban lenne része azoknak, akik hiperűrsebességben utaznának.

Hiába ikrek…

Apropó űrutazás: érdemes egy kicsit a biológia felé is kitekinteni fizikával foglalkozó cikkünkben. Az űrutazás élettani hatásaival kapcsolatban példánkban Luke Skywalker és Leia Organa szerepel: hiába ikrek, eltérő utazásaik miatt nem lennének ugyanolyan korúak a Star Warsban, ha az tudományosan precíz lenne.

Az IFL Science augusztusi posztjából kiderül, hogy a kutatásaik alapján rajongónak tűnő Leicesteri Egyetem hallgatói rájöttek: Luke fiatalabb lett Leiánál, mire a Bespinre értek A Birodalom visszavágban. A lényeg az idődilatációban rejlik, amely olyan relativisztikus jelenség, amikor két különböző vonatkoztatási rendszerből figyelve eltérés lép fel az idő múlásában. A jelenség révén – mint azt korábban már mások kiszámolták – állandó 1G gyorsulással egy emberélet alatt körbe lehetne utazni a Földön ismert univerzumot.

A leicesteriek arra a következtetésre jutottak, hogy a Felhővárosba tartó útjuk során a testvérek közül Leia sokkal többet öregedett az idődilatáció miatt, így a bespini jelenetekben Luke 1,75 évvel fiatalabb Leiánál. A kutatók a film többi részét nem vették figyelembe, csak ezt a szakaszt, így akár az is kiderülhet, hogy az életében jóval többet utazó Leia és Luke életkora még jobban eltérhet.

Hogyan alakul ki egy diktatúra? — politológia és Star Wars

Gondolta volna, hogy a Csillagok háborújából tanulni is lehet? Pedig így van, legalábbis Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója így gondolja. Vele készült interjúnkból az is kiderült, hogy Mátyás király és Amidala királynő között mi a közös pont, de megtudtuk azt is, hogy Han Solo valójában libertariánus.

– „Sokan úgy gondolják, hogy Darth Vaderként áll Európa fölött és fénykarddal sújt jobbra-balra. Nos, nem” mondta az Európai Bizottság szerepe kapcsán Navracsics Tibor uniós biztos egy közelmúltbeli interjúban. Itthon nem annyira megszokott, de nyugaton annál inkább, hogy a Csillagok háborújával kapcsolatos utalás a politikai nyelvezetben is megjelenik. Miért érdemes beszélni a Star Wars és a politika viszonyáról? Segítik a filmek az eligazodást a politika világában?
– A Csillagok háborúja esetében popkulturális alkotásról beszélünk, egy politikus ilyen művekre azért hivatkozik, mert mindenki tudja, hogy Darth Vader kicsoda, könnyebb vele példálózni, mint egy bonyolult európai politikai kérdéssel. Tudja ezt Navracsics Tibor, és tudja ezt David Cameron brit miniszterelnök is, aki múlt héten a Vissza a jövőbe részeire utalt. A politikusok szeretik ezeket az utalásokat, mert emberközelibbnek is tűnnek általuk, olyannak, aki hozzánk hasonlóan nézi ezeket az alkotásokat. Másrészt a Csillagok háborújából szerintem nagyon sokat lehet tanulni, például az új trilógiában (I-II-III. részek) a diktatúrák kialakulásának bemutatása politikatudományi tankönyvbe illő. Lényegesen könnyebb így elmesélni, hogyan jön létre egy diktatúra, mint ha csak olvasnánk a hitleri vagy sztálini rendszerekről. Tehát a politikus a néphez közelít ezáltal, a választó pedig megérti azt, amit könyvekből nem biztos, hogy megértene.

Lehet-e párhuzamot vonni a magyar politikai helyzet és a Star Wars valamely részlete között? Mondhatnánk-e afféle hülye példákat, hogy Orbán olyan, mint Palpatine, vagy éppen Szijjártó Péter hasonlít Jar-Jar Binksre? Vagy csak egyetemesebb politikai folyamatok megértését segítik a filmek?
– Csak általánosabb összefüggéseket lehet látni, nem hinném, hogy léteznének Magyarországon Jedik vagy Sithek, még akkor sem, ha valaki szeretné így értelmezni a filmeket. De vannak olyan jelenségek, amelyek Magyarországon is tanulságosak lehetnek. Például az, hogy a politikaellenesség (pl. a politikusok csak folyton vitatkoznak) Palpatine hatalomra kerüléséhez vezetett. Lehet szidni a vitatkozó parlamentet, és lehet azt gondolni, hogy jobb lenne egy erős vezető, aki megmondja, hogy mi legyen. De a Star Wars megmutatja, hogy ez nem biztos, hogy olyan jó eredményhez vezet. Lehet, hogy jobb elviselnünk a vitatkozó politikusokat meg a különböző nézetrendszereket.

A klasszikus trilógia még nem nagyon foglalkozott politikával, de az új részek annál inkább. Kezdjük is a legfontosabb kérdéssel: egy teória szerint a Jedik miatt bukott meg a köztársaság. Ez mennyire alátámasztható?
– Én magam is emellett érvelnék, a Jediknek nagyon komoly szerepük volt, elsősorban azáltal, hogy azt sugallták, csak egy politikamentes, kizárólag a moralitás által vezetett szervezet képes a köztársaságra figyelni. A Jedik nem politikai eszközökkel szálltak szembe Palpatine-nal, ráadásul minden állampolgár azt gondolta, hogy majd a Jedik megoldják. Nem ez történt volna, ha nem lettek volna Jedik és Palpatine-nal szemben egy ellenzéki mozgalom szerveződött volna. De minden másként alakult volna akkor is, ha a Jedik hajlandóak lettek volna ténylegesen politizálni és nem az utolsó pillanatban, egy rosszul elsült letartóztatási kísérlettel „játszottak” volna. A Jedi Tanács diszfunkcionális elem volt a Régi Köztársaságban, amelynek van felelőssége Palpatine hatalomra kerülésében.

A Jedik szerintem politizáltak, csak nem vállalták a politikai felelősséget a tetteikért. Én a hatalmi ágak szétválasztásánál érzek problematikát.
– Amikor azt mondom, hogy a Jedik nem politizáltak, arra gondolok, hogy a nyilvános politikában úgy csináltak, mint akik nem képviselnek valamilyen speciális érdeket. De persze, politizáltak és saját agendájuk volt, el akartak érni bizonyos célokat. A Csillagok háborúja azt is megmutatja, hogy a moralitás önmagában nem elegendő – ez fontos politikatudományi üzenet. Senki nem gondolja, hogy a Jedik gonoszak lettek volna (dehogyisnem, l. a keretet a szerk.) vagy meg akarták volna szüntetni a Régi Köztársaságot, csupán gyengék voltak és nem értették Palpatine logikáját. Egy másik példa: az Uralkodó hatalomra kerülésében ugyan fontos volt, hogy Sith lovag, de a politikai akciói számítottak igazán. Koalíciókat teremtett, embereket nyert meg, ügyesen taktikázott – ezek a Jedik rendelkezésére is állhattak volna, ha egy kicsit ügyesebbek.

Akasszátok fel a Jediket!

Egyesek szerint a Jedik egyáltalán nem egy nemes lovagrend, amely csak jóra használja az Erőt. Így gondolja Andrew Dyce, aki a ScreenRant oldalán hat okot szedett össze, amelyek miatt a Jedik gonoszak lehetnek. Úgy véli, hogy a Jedik álszentek, ráadásul a Sith renddel szemben népirtást követtek el, majd egy korrupt politikai rendszert védtek, amelynek vezetőjét végül puccsal próbálták meg eltávolítani. Hasonló véleményen van Jay Allen is, aki a BoingBoingon közölt efféle hangvételű cikket Akasszátok fel a Jediket címmel.

A Galaktikus Szenátus ülésterme Fotó: Wookieepedia

A Galaktikus Szenátus is érdekes formáció, 1024 rendszer képviselői alkotják, de mintha nem lenne különösebb házszabály, mindenki beleszólhat a vitákba. Kicsit kaotikusnak hat, nem? Fenn lehet tartani a hatalmat ilyen szervezettel?
– Önmagában nem sok múlik azon, hogy egy testület nagy és nem világos, ki mennyit beszélhet benne. A francia nemzetgyűlés is ilyen volt, de onnantól, hogy kialakultak pártok, mindenki tudta, hogy ki kivel áll szemben. Nem az eljárási szabályokkal volt szerintem probléma, hanem azzal, hogy nem voltak frakciók. Senki nem törekedett ezek megszervezésére. Ha uniós terminológiával akarjuk elmagyarázni: erősebb volt a nemzeti érdek– azaz egy bolygórendszer saját érdeke –, mint a szupranacionális, köztársasági érdek. Ez oda vezetett, hogy amikor egyetlenegy szereplő, Palpatine központosítást akart végrehajtani, sikerrel járt és létrehozta a Galaktikus Birodalmat.

Ha Magyarországon nem lennének pártok és frakciók, akkor egy diktátorjelöltnek könnyebb lenne a dolga. A sokak által szidott frakciók lehettek volna a Szenátus megszervezésének alapjai.

– A köztársaságot a főkancellár irányítja, de a mindent átható korrupció miatt legtöbb esetben csak egy báb kerül a pozícióba. Palpatine karizmatikus vezetőként veszi kézbe az irányítást és diktatúra felé tolja a berendezkedést. Ugyanúgy szerez különleges jogosítványokat, mint az ókori római köztársaság diktátorai: háborúra való hivatkozással. Ön is érez analógiát?
– Mindenképp, de ez nem a Star Wars sajátossága. A Római Birodalom bukása és a római párhuzamok a sci-fiben folyamatosan előkerülnek, Asimov a leghíresebb példa, de akár az Éhezők viadalát is említhetnénk. A Star Warsban is előkerül, Szenátusról és főkancellárról beszélünk, de ha valaki emlékszik a negyedik epizód kezdetére, Leia hercegnő a Birodalmi Szenátus tagjaként diplomáciai küldetést emleget, ám megtudjuk, hogy a szervezetet az Uralkodó feloszlatta. A Római Birodalomban is így történt: a köztársaság bukása után még létezett egy ideig szenátus, ez volt a principátus rendszere, amely fokozatosan eljelentéktelenedett. Tehát igen, rendkívül erősek a római párhuzamok, a köztársaságból birodalommá alakulás is ilyen a Csillagok háborújában, csak épp Brutus hiányzott.

Érdekes lehet megnézni az egyes rendszerek politikai berendezkedését is, így például a Naboo-t, ahol választott királynők váltják egymást a trónon. Ilyet láthattunk például a középkori Lengyelországban…
– … illetve a Duna jegén megválasztott Mátyás király esetében.

Mit lehet tanulni az egyes rendszerek politikájából?
– Egyrészt azt, hogy nincs olyan sok alternatíva. Nem a Star Wars készítőinek képzelőereje korlátozott, hanem egyszerűen véges számú az a metódus, ahogyan egy politikai rendszer működhet. Másrészt az, hogy egy pozíció választott-e vagy nem és ceremoniális vagy sem, nem sokban különbözik egy köztársasági elnöki poszttól. Amidala esetében nem is a választott jelleg a fontos, hanem hogy nem örökölhető. Harmadrészt azt is látjuk, hogy a galaktikus szint kicsit olyan, mint az ENSZ közgyűlése, ahol egymás mellett ülnek diktatúrák, monarchiák és demokráciák képviselői. Az, hogy egy politikai rendszer belül hogyan épül fel, kevéssé befolyásolja a külpolitikáját.

Tehát mondhatjuk, hogy a Galaktikus Szenátus eléggé hasonlít az ENSZ közgyűlésére?
– Igen.

Hatékonyság szempontjából is?
– Hatékonyságban is hasonlít, ezt is láthattuk a filmekben. Nem nagyon tud tenni semmit sem az ENSZ közgyűlése, sem a Szenátus.

– Lehet-e azt mondani, hogy a Star Warsban fontos társadalmi-politikai eszmék is megjelennek, mint például a feminizmus és a rasszizmus? Vannak erős feminista karakterek, mint például Padmé vagy a lánya, Leia, de rengeteg faj is megjelenik, akik fontos pozíciókat vállalnak. Ugyanakkor Palpatine csak fehér embereket toboroz rohamosztagosnak.
– A rasszizmus kérdése visszatérő eleme a Star Warsnak, láthatjuk, most is vannak viták erről a színes bőrű rohamosztagos miatt. Valóban, a Birodalom fehér, ellenben a Lázadók Szövetsége fajilag kevert közösség, azt sugallva, hogy a gonosz Birodalmat idősödő fehér férfiak irányítják. Ez egy hollywoodi film, tehát a nem szűk értelemben vett liberális demokrácia elmélete erősen megjelenik benne. A lázadók koncepciója klasszikus liberális hatalommegosztási elv, a jó szereplők általában ezt képviselik, míg a rosszak tekintélyelvű rendszerben gondolkodnak.

Csubakka és Han Solo Az ébredő Erő előzetesében Fotó: Lucasfilm Ltd.

De ha valaki túl akarja feszíteni, azt is mondhatja, hogy Han Solo libertariánus nézeteket vall. Neki mindegy, milyen rendszerben él, csak az ő személyes szabadságát ne bolygassák. De egy idő után ahogy általában a libertariánusok rájön, hogy egy tekintélyelvű rendszer még mindig rosszabb, mint egy korrupt szenátorokkal működő köztársasági rendszer.

Van olyan elképzelés is, hogy a Jedik voltaképpen egy vallás képviselői (erről sorozatunk első részében írtunk bővebben a szerk.). A Jedik teológiai alapokon nyugvó morális jelentést adnak a politikának. Ha vannak kereszténydemokraták, akkor lehetnek Jedi-demokraták is, ennek minden hátrányával együtt.

Miben hozhat újdonságokat a hetedik rész? Úgy tűnik, hogy az Első Rend és Kylo Ren afféle revizionista politikát folytat majd.
– Innentől spekulálunk. Az előzetesekben látott elemek – mint például az, hogy Darth Vader örökségéről beszélnek, vagy az explicit náci analógia, amikor a rohamosztagosok felvonulnak hatalmi jelképek előtt – arra utalnak, hogy a politika fontos lesz az új részben is. Egyébként ez is a trend, az új trilógia részben trendteremtő, részben pedig trendkövető volt azzal a sci-fiben, hogy erősen megjelenítette a politikát és elvetette a moralizmust. A Trónok harca, az Éhezők viadala és az új Star Trek-filmek (amelyeket a hetedik Star Wars-rész rendezője, J. J. Abrams készített a szerk.) is sötétebb, realistább, jó és rossz határvonalait elhomályosító és sokkal politikaibb alkotások, mint azt korábban megszokhattuk. Ezek alapján azt gondolnám, hogy igen, politikai, revizionizmust megjelenítő, jót és rosszat nem fekete-fehérként, hanem szürkeként ábrázoló filmet fogunk látni.

Az Első Rend katonái és jelképei Az ébredő Erő előzetesében Fotó: Lucasfilm Ltd.

– Készül egy Science fiction és politika című könyved. Ebben mennyire lesz hangsúlyos a Star Wars?
– Természetesen az egyik legfontosabb fejezetet szentelem majd a filmeknek és azoknak a kérdéseknek, amelyekről most beszéltünk. A könyvet az Athenaeum adja majd ki a tavaszi könyvhétre.

Halott Kéz és a többiek — nyelvészet és Star Wars

Magyarul is beszélnek az egyik Csillagok háborúja-rajzfilmsorozatban, de egyéb, a Földön is ismert nyelvek is felbukkannak a messzi-messzi galaxisban. A Star Wars-filmek egyébként nyelvészeti szempontból meglehetősen gyengén sikerültek.

„Attól hogy tudsz beszélni, még nem vagy okos” – mondta Qui-Gon Jinn a Baljós árnyakban Jar-Jar Binksnek. Tény, hogy a beszéd még nem az intelligencia alapja, ám a Star Wars univerzumában rengeteg nyelv létezik. Persze egy űrsztori nem lehetne teljes kismillió különböző nyelv és nyelvjárás nélkül. Ha a droidokat is hozzávesszük, nincs is vége a nyelvek sorának – C-3PO maga is említi, hogy több mint hatmillió közlési formában jártas.

A nyelvek tekintetében a Csillagok háborúja egyébként nem sikerült túl jól. Ha J.R.R. Tolkien műveit, a Star Treket vagy az Avatart nézzük, fel sem tűnik, hogy a benne szereplő „földönkívüli” beszéd milyen összeszedett, nyelvtannal is rendelkező rendszer, pedig mind a tünde, mind a klingon és mind a na’vi nyelvészek által kidolgozott közlési forma. A Star Wars nyelvei azonban teszkógazdaságos verziónak tűnnek ezek mellett, mivel George Lucasék (majd utódaik) nem fordítottak nagy figyelmet a nyelvtanra – írta 2010-ben a Nyelv és Tudomány.

A galaktikus közös nyelv és a zsenik

A Star Wars közös nyelve – amely az eredetiben angol, másutt saját nyelvre szinkronizált – olyan speciális, főleg technológiai kifejezéseket tartalmaz, amelyeket hétköznapokon egy földlakó nem nagyon használna. Emellett kerüli a neologizmusokat és a szlenget. Emberek, durosok és bothanok beszélik főként a galaxisban, egyes fajok viszont hangképző szerveik eltérő mivolta miatt nem képesek elsajátítani és alkalmazni. Ábécéje az Aurebesh, amely az Aurek és a Besh – az első két betű – nyomán kapta elnevezését. Ezt egyébként már a Google Fordító is tudja kezelni.

Vannak olyan személyek is a filmekben, akik nemcsak a galaktikus közöst, hanem rengeteg más nyelvet is megértenek. Olyanokat is, amelyek elviekben komplett mondatok közlésére nem lennének alkalmasak. Ilyen például a vukik által beszélt shyriiwook, amely különböző hangsúlyú és hosszúságú morgásokból áll. Han Solo azonban képes elbeszélgetni Csubakkával. Ugyanígy R2-D2 pittyegését sem nagyon érthetné más C-3PO-n és a többi droidon kívül, Luke Skywalker azonban simán válaszol neki, amikor a Dagobah-rendszer felé tartanak.

A Földről az űrbe

A közös nyelv után a második leginkább elterjedt nyelv a hutt, amelyet leginkább Jabba és Watto mondataiból ismerhetnek a Csillagok háborúja rajongói. Afféle alvilági és kereskedelmi nyelvezet ez, amelyet egyébként a kecsua indián nyelv nyomán alakítottak ki. Rendes nyelvtant azonban nem alkottak hozzá, így folyékony hutt párbeszédeket senki nem tud folytatni.

Nem ez az egyetlen olyan nyelv, amelynek földi eredete van. A Jedi visszatérből ismert ewokok beszéde például tibeti nyelv, egy ponton C-3PO-nak egy ősi tibeti buddhista imát is elkántálnak. Ugyanebben a részben szerepel Lando Calrissian oldalán Nien Nunb – aki egyébként Az ébredő Erőben is visszatér –, aki a haya nyelvet beszéli. Hayául Tanzániában beszélnek, egy onnan származó cserediákkal vették fel Nien Nunb párbeszédeit.

Sebulba Fotó: Wookieepedia

A Baljós árnyak fogatversenyének nagymenője, Sebulba finnül beszél (azt mondja, hogy köszönöm és szívesen), a jawák pedig több afrikai nyelvjárásban is megszólalnak, de főként zulu nyelven.

Emellett a közös nyelv különböző akcentusait is be lehet azonosítani. George Lucast például megszólták Jar-Jar miatt, mondván a gungannek Puerto Ricó-i akcentusa van. Ian McDiarmid (Palpatine főkancellár) és Ewan McGregor (Obi-Wan Kenobi) skót akcentusa és a Kereskedelmi Szövetség vezető tisztségviselőinek japán akcentusa is felismerhető.

Magyar a Csillagok háborújában

Természetesen a világ egyik legnehezebb és sokak számára egyik legegzotikusabb nyelve, a magyar sem maradhatott ki a szórásból. Igaz, a filmekben nem szerepel magyar kifejezés, A klónok háborúja rajzfilmsorozatban viszont nem is kevés.

Ott van például az egyik szereplő, Pre Vizsla neve, de egy komplett nyelvet, a nelvaanit is a magyarból emelték át. Utóbbi oka az, hogy a rajzfilmsorozat rendezőjének, az orosz származású Genndy Tartakovskynak a magyar Stern Béla atléta unokája lett a felesége. Így szerepelhetnek olyan mondatok a sorozatban, mint ez: „Az ördög az enyém, mindent elrontottál. Ez volt az én próbám.” Anakin Skywalkernek saját nevet is ad a nelvaani népség: Halott Kéz.

Anakin Skywalker (alias Halott Kéz) párbajozik Dooku gróffal A klónok háborúja rajzfilmsorozatban Fotó: Wookieepedia

A nelvaani egy mutációja viszont egyáltalán nem hasonlít a magyarra, mivel azt Tartakovsky az oroszból emelte át. Állítólag a selkath nyelv – amely a The Old Republic című számítógépes játékban szerepel – szintén tartalmaz magyar kifejezéseket, csak éppen angol kiejtéssel mondták fel ezeket. Az azonban bizonyos, hogy a klasszikus trilógiát három regényben folytató Timothy Zahn főhőse, Thrawn főadmirális a Csilla-rendszer Csilla nevű bolygójáról származó kék bőrű, vörös szemű szerzet. Ugyanebben a bolygórendszerben egy Csorb nevű bolygó is kering, ez is gyanúsan magyaros.

A Star Wars folytatása viszont nem Timothy Zahn Thrawn-trilógiája nyomán készült el, hanem teljesen új sztorit írtak. Viszont jó eséllyel a december 18-án mozikba kerülő hetedik epizódban, Az ébredő Erőben is találkozhatunk új nyelvekkel.

A váltó is megteszi — gazdaság és Star Wars

A Csillagok háborúja és a tudomány kapcsolatát bemutató sorozatunk befejező epizódjában betekintést nyerünk a galaxis gazdasági rendszerébe. Ennél is többet foglalkozunk a filmek gazdasági hatásával és azzal, hogyan gyarapodott George Lucas számláján a pénz a filmtörténelem legnagyobb gazdasági jellegű hibája miatt.

Ez csapda: Palpatine uralkodó méregpirulája címmel jelentetett meg tanulmányt (pdf itt) december elsején Zachary Feinstein, amely végigsöpört az internet Star Wars-rajongó és gazdasági folyamatokat is értő táborán. A St. Louis-i Washington Egyetem adjunktusa ugyanis annak járt utána, milyen hatással volt a galaxis gazdaságára az, hogy a Birodalom két szuperprojektjét – az első és második Halálcsillagot – négy év különbséggel megsemmisítették. Utóbbi esetében ráadásul a Birodalom két vezetője, Palpatine és Darth Vader is az űrállomáson volt, plusz mindkét esetben felrobbant a személyzet is.

A Lázadók Szövetségének tehát az endori csatát követő ünneplés után nem a politikai rendezés, hanem a gazdasági válság átvészelése lehetett az elsődleges feladata – véli Feinstein. Az első Halálcsillag 2012-es árfolyamon 852 billiárd dollárnyi vasból épült, ez ma 250 trillió forintnak felelne meg. Nézzük meg, hogy néz ez ki, ha leírjuk: 250 000 000 000 000 000 000. Valljuk be, ez elég sok. A becslést egyébként a legmodernebb amerikai repülőgép-hordozó hajó, a USS Gerald Ford költségei nyomán számolta ki a kutató. A második Halálcsillag még nagyobb volt, és többe is került, a számokra pedig azért volt szüksége Feinsteinnak, hogy gazdasági modellt alkosson a Birodalomnak.

Kép: Giphy

Ekkora lyuk csak a Star Warsban lehet

Az adjunktus úgy véli, hogy a húsz évig tervezett első Halálcsillag ára hasonlóan aránylik a nettó birodalmi össztermékhez, mint a Manhattan-projekt ára a világháborús amerikai gazdaságéhoz. Ebből kiokoskodta, hogy mekkora a galaktikus össztermék egy évben (4,6 trilliárd dollár), majd a bankszektor méretére és azon pénzintézetek számára is tett egy becslést, amelyeket a Birodalom nem engedhet bedőlni. Feinstein szerint a válságelkerülő bankmentésre a birodalmi össztermék 20 százalékát is költhetik.

Ám szerinte erre szükség is van, mivel a bankszektortól felvett hitel is kell a második Halálcsillag megépítéséhez. Amikor ez felrobbant, jó eséllyel egyetlen birodalmi petákot sem törlesztettek Palpatine-ék, így a galaktikus kasszán több mint 500 trillió dollár értékű lyuk tátong az endori csata pillanatában.

Persze kérdés, milyen hatással van ez a galaxis gazdaságára: egyes szcenáriókban a válság súlyos, de kezelhető, viszont az össztermék nagyot zuhan. Más forgatókönyvek a bankszektor összedőlésével számolnak. Ha a Lázadók Szövetsége nem rendelkezik akkora vagy közel akkora pénzösszeggel, amekkora lyukat ütnek a második Halálcsillag felrobbantásával a költségvetésen, abban az esetben „a galaktikus gazdaság valószínűleg csillagászati mértékű válságba süllyed” – írja Feinstein.

A filmek fontos gazdasági fogalmai

Köztársasági váltó: Watto ezt nem fogadja el Qui-Gon Jinntől alkatrészért cserébe a Baljós árnyakban. Valójában galaktikus, később birodalmi kredit a neve, a Sojournon (Darth Plagueis lakhelyén) hozták létre. Fedezetét a Muunilinst nevű bolygó gazdasága és az Intergalaktikus Bankárklán biztosította.

Intergalaktikus Bankárklán: Az előbb említett bolygó bánkárklánjainak uniója. Saját védelmi erővel rendelkezett, és az Intergalaktikus Bankárklánban komoly befolyása volt a sith-eknek. Egy botránysorozat után a főkancellár fennhatósága alá került, aki államosította a bankokat.

San Hill, az Intergalaktikus Bankárklán vezetője a klónháborúk idején Fotó: Wookieepedia

Kereskedelmi Szövetség: A Galaktikus Köztársaság egyik céhe, amely kereskedelmi kartell, megavállalat és lobbicsoport is volt egyben. Komplett kereskedelmi útvonalak és bolygórendszerek fölött gyakorolt hatalmat, hadsereget hozott létre, és a neimoidiaiak vették át benne a hatalmat. A Birodalom ugyanakkor oszlatta fel, mint a Birodalmi Szenátust, tehát az Új reményben.

(Wookieepedia 1, 2, 3)

Nem a jegybevétel a lényeg

Mi a helyzet a filmek Földön elért gazdasági eredményeivel? Nos, az Új reményt forgalmazó 20th Century Fox már akkor elkövette a filmtörténelem legnagyobb pénzügyi szempontú baklövését. Nem akarták, hogy az Amerikai graffitival befutott George Lucas túl nagyot szakítson a Csillagok háborújából. Így amikor Hollywood egyik legkeresettebb rendezője újratárgyalta a Foxszal a szerződését, utóbbi simán rábólintott arra, hogy Lucasé legyen a könyvek és filmzene eladási joga, valamint a folytatások ellenőrzési joga.

Ekkor még nem sejtette senki, hogy a Csillagok háborúja univerzumában nem a filmekre vásárolt jegyek jelentik az igazi pénzt. Igaz, ebben sem teljesít rosszul a franchise, hiszen eddig 4,4 milliárd dollárt hagytak ott a pénztárakban a filmekre kíváncsi nézők. Ez majdnem 1300 milliárd forint.

Az ébredő Erőtől azt várják, hogy minden eddigi rekordot megdönt, így a legjobban nyitó decemberi filmét (a mostani rekorder A hobbit – A váratlan utazás 84,6 millió dollárral), a legjobb nyitóhétvégéét (a mostani rekorder a Jurassic World 209 millió dollárral) és a legtöbb pénzt összegyűjtő filmét is (a mostani rekorder az Avatar 2,8 milliárd dollárral).

A merchandising hatalma

George Lucas abban forradalmasította a filmipart, hogy rengeteg kísérőterméket dobott piacra, amelyek nem a filmek eladását segítették, hanem a filmek segítették ezek eladását. Az összes Csillagok háborúja-termék – a játékfénykardoktól a rugdalózókon át a szalámiig és a tejig – egyes becslések szerint 30–32 milliárd dolláros bevételt jelentettek eddig a Lucasfilmnek. Ehhez még hozzáadódik a hagyományosabb kísérőtermékek – dvd-k, könyvek, videojátékok – jelentette 6,6 milliárd dolláros összeg, írja december 5-ei számában a HVG. Ezeket a számokat egyébként egy komoly filmes franchise sem képes megközelíteni.

Ha mostanában körbetekintünk a boltokban, mindenütt Csillagok háborúja-árucikkekkel találkozunk, különböző akciók keretében próbálják az emberekre rásózni – karácsony előtt ráadásul – a logós cuccokat. Ám az igazi üzlet nem a most boltba kerülő termékekben van, hanem azokban, amelyeket még a klasszikus trilógia idején dobtak piacra. Az Empire magazin 2016. januári számában szereplő, e témáról szóló összeállításban olyan figurák is szerepelnek, amelyek 5–6 ezer dollárba, azaz 1,4–1,7 millió forintba kerülnek.

Boba Fett-figura (képünk illusztráció) Fotó: daviddflickr

Nemrég pedig az MTI nyomán mi is beszámoltunk arról, hogy az észak-angliai Thornabyban nemrég 18 ezer fontért, azaz 7,9 millió forintért talált új gazdára egy harmincöt évvel ezelőtt mindössze 1,5 fontért vásárolt Boba Fett-figura. Egyébként a magyar termékek különösen nagy népszerűségnek örvendenek a gyűjtők körében, mivel többségük különleges. A magyar moziplakátokon például olyan pluszkarakterek is szerepelnek, akik nincsenek is a filmben. A Sotheby’s netes árverésén egy japán gyűjtő kollekciójában bukkant magyar Boba Fett-figurára a Világgazdaság, értékét 3–5 ezer dollárra, azaz 0,8–1,4 millió forintra becsülik.

Megéri

A Disney 2012-ben 4 milliárd dollárért vásárolta meg a Lucasfilmet George Lucastól. Utóbbi így Steven Spielberget megelőzve Hollywood leggazdagabb embere lett, a Disney pedig rátehette a kezét a Csillagok háborúja- és Indiana Jones-franchise-okra. A 4 milliárd dollár elsőre sok pénznek tűnt, ám jó eséllyel már az első filmmel és a mellé csapódó merchandising-bevételekkel összekapar ennyit a Disney.

Ugyan a film szempontjából is szükség volt némi változtatásokra az egyes karakterek és űrhajók kinézetében, de valljuk be, nem jön rosszul a cégnek, hogy az elvetemült rajongók viszik az Első Rend rohamosztagosainak sisakjait, Kylo Ren maszkját, a módosított Ezeréves Sólyom makettjét és az új droid, BB–8 okostelefonnal irányítható kicsinyített mását.

Finn, Csubakka és Han Solo az Első Rend rohamosztagosainak fogságában Az ébredő Erőben Fotó: David James / Lucasfilm Ltd.

A Disney semmit sem bíz a véletlenre: annyi pénzt próbál kisajtolni a franchise-ból, amennyit csak lehet. Már bejelentették, hogy 2017-ben érkezik a sorozat nyolcadik epizódja, 2019-ben pedig a kilencedik. Ám a köztes években sem maradunk filmek nélkül: jövőre a Zsivány egyes sztoriban a Halálcsillag terveinek elrablása – fénykardok nélkül – lesz a középpontban, 2018-ban pedig Han Solo eredettörténetét ismerhetjük meg. Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy Csillagok háborúja-élményparkokat is épít a vállalat a Disney Worldök mintájára.

Ám közel sem biztos, hogy ha minden évben érkezik új film a Csillagok háborúja galaxisából, ugyanakkora világméretű érdeklődés övezi majd, mint a mostani epizódot, amely december 18-án érkezik a magyar mozikba.