Mit tudunk a Legendák után a kánonban is felbukkant fényostorokról?

Ezzel a speciális fegyverrel a Legendákban találkozhattak a rajongók először, méghozzá az akkori Marvel Star Wars képregény széria 95. számában, még 1985-ben. Sokak egyik kedvenc sithjének, Lumiyának volt ilyenje, ami egyébként a Legendák többi fényostora között is különleges volt abban, hogy nem egy, hanem több sugárból állt. Hagyományosabb, egysugarú fényostorokat viseltek a Legendákban többek között az Éjnővérek; a Darth Bane idejében élő sith nő, Githany; de például

készített fényostort Obi-Wan Kenobi és Kit Fisto is egy küldetésük során.

Az ostorok legendákbeli verziója egy nagy kristály helyett több kisebb kristálytöredéket tartalmazott és a markolat kialakítása is olyan volt, hogy nem tartotta egyenesen a megszokottnál hosszabb sugarat.  A sugarak speciális tulajdonságai miatt a hagyományos vívókkal szemben egy jól képzett ostorforgató jelentős előnnyel bírt, néhány méterről is könnyen megtámadhatta ellenfelét és a kiszámíthatatlan ív miatt hárítani is sokkal nehezebb volt ezeket a csapásokat. 

A fényostorok hátrányai azonban ugyanazon tulajdonságokból erednek, mint az előnyei.

Egy képzetlen forgató nehezen tudta kontrollálni a sugarat, ezért magára talán nagyobb veszélyt jelentett, mint ellenfelére, és könnyen levághatta akár saját testrészeit is. Pengéik gyengébbek is voltak a hagyományos fénykardokhoz képest, ezért a nagy erejű támadások ellen nem lehetett védekezni velük.

Az elektromos kisülések rettenetes fájdalmat és bénulást okoznak az áldozatnak, de fizikailag nem sértik a testét, így a rabszolgák értéke nem csökken. Harci tulajdonságaikban hasonlítanak a fényostorokra, a fénykardoknak is ellenállnak, Skywalkerék is emiatt kerültek a zyggeriaiak fogságába.

2016-ban a Fantasy Flight Games Endless Vigil című szerepjátékának kiegészítőjében szerepeltek ismét fényostorok, de ezen a kiegészítőkönyvön kívül máshol nem tűntek fel sokáig (s maga a szerepjáték sem számít kánonmegjelenésnek).

Aztán A Köztársaság Fénykora projekt keretén belül A Test of Courage című ifjúsági regényben ismét találkozhattunk fényostorral. Ezek a régi-új fegyverek több vékony plazmasugárból állnak, melyek gyengébbek, mint egy rendes fénykard sugara, és könnyű velük akadályozni az ellenfeleket, de a használójának figyelnie kell a testi épségére. Bár korábban nagyrészt a sötét oldalhoz közeli személyek forgatták ezeket a fegyvereket,

a kánonban a Sith Háborúk alatt a jedik egy része szükségesnek érezte a fénykorbácsok alkalmazását,

mert csak ezeket találták hatékonynak a sithek által használt tiltott fénykard technikák ellen. A Köztársaság Fénykorára ezek a fegyverek kikoptak a jedik fegyvertárából, viszont az Éjnővérek ismertek voltak a használatukról.

A regény főszereplője Vernestra Rwoh miriali jedilovag aztán szakított a hagyományokkal és egy látomása alapján konstruált egy fényostort. Ez az ostor azonban egész más kialakítású volt, mint a korábban megismertek:  a fénykardja markolatának utolsó gyűrűjét eltekerve fényostor módba kapcsolt a fegyvere.  Egyelőre ez a fegyver úgy fest, mintha egyetlen sugárból állna, ez a későbbiekben még tisztázódhat. Mindenesetre Vern váltogathat a normál fénykard és a fényostor módozatok között, s mindez felkeltette a feltaláló csodagyerek Avon Starros és a padawan Imri Cantaros figyelmét is.