Vendégszerzőnk, Kelemen Richárd – vagy ahogy a Star Wars berkeiben jobban ismerik, Rixon – cikksorozatában a Skywalker saga három nagy korszakának három nagy konfliktusát elemzi végig. A galaktikus polgárháború és a klónháború elmélete után elérkeztünk a sorozat harmadik, s egyben záró részéhez, mely az Ellenállás és az Első Rend közötti háborút vizsgálja.
Mint előző két alkalommal, elemzésem fő vezérvonalául most is a konfliktus eszkalációs és de-eszkalációs görbét fogom segítségül hívni. Mivel ez a konfliktus alapvetően a Galaktikus Polgárháború lezáratlanságából következik, így az első három szakaszt nem igazán lehet elkülöníteni egymástól, ezért ezt egyben fogom kezelni alaphelyzet néven.
Az alaphelyzet
A galaktikus polgárháborút elemző írásom végén említettem, hogy az endori csata után alakuló Új Köztársaság béketárgyalásokba kezdett a Birodalom maradékával, azonban ez merényletkísérletbe, majd később a jakkui csatába torkollott. Viszont egy eredményt mégis el tudott érni ez a tárgyalás, mégpedig azt, hogy
a Birodalom aláírta az úgynevezett galaktikus egyezményt, ami egy fegyverszüneti megállapodás volt.
Habár ennek rendelkezéseit a Birodalom a továbbiakban teljesen figyelmen kívül hagyta, az Új Köztársaság a birodalmi erők Ismeretlen Területekre való távozása után ezt a dokumentumot tekintette a galaxis új rendjét meghatározó iratnak.
Az egyik első intézkedés ezután Mon Mothma főkancellár részéről nem más volt, mint a katonai lefegyverzési törvény, amelynek az volt a célja, hogy bizalmat ébresszen a politikai vezetés iránt a galaxis lakóiban. Ennek értelmében a Köztársaságnak habár maradt hadserege, de meglehetősen csekély méretű, és leginkább rendfenntartó és ceremoniális céllal rendelkezett. A korábbi Köztársasággal ellentétben az Új Köztársaságnak nem volt állandó központja sem, bizonyos időközönként új fővárost jelölt ki a Szenátus. Az első főváros a Chandrilán volt, később pedig jelenlegi ismereteink alapján székelt még a Nakadián, valamint a trilógia idején a Hosnian Prime-on is a döntéshozó testület.
Mindeközben a másik oldal sem volt tétlen. Habár az Uralkodó a galaxis és a Birodalom jelentős részének tudomása szerint is életét vesztette a második Halálcsillagon az Endor erdős holdja felett, nem ez volt a teljes igazság.
Sidious nagyúr a mesterétől, Darth Plagueistől örökölt technikát felhasználva a tudatát áttranszferálta az Exegolra, a sithek ősi világára, ahol az Örök Sith szekta, a sötét oldal és a Sith Rend elkötelezett hívei előkészítettek számára egy klóntestet.
Azonban a transzfer sikertelen volt, ugyanis Sidious lelkének hatalmas erejét egy mesterségesen létrehozott test nem volt képest elviselni, így annak állapota folyamatosan romlott. Emiatt Palpatine, az egykori császár egy Ommin hámnak nevezett eszköz, és egy különleges gyógyító folyadék segítségével tudott csak életben maradni. Az Örök Sith évekig kísérletezett azon, hogy megfelelő testet hozzanak létre uruknak, ám mindhiába. Ám a próbálkozásaik nem voltak teljesen hiábavalóak, létre tudtak hozni egy önállóan is életképes egyedet, ami habár önmagában szintén nem volt elég erős a Nagyúr lelkének befogadására, képes lehetett természetes úton utódot létrehozni, ami viszont már megfelelő lenne erre a célra. Így született meg Rey, akit azonban a szülei elrejtettek, és sosem jutott el az Exegolra, a „nagyapjához”.
Az Örök Sith azonban nemcsak Palpatine életben tartásán dolgozott, hanem az évek során egy hatalmas, Xyston osztályú csillagrombolókból álló flottát hoztak létre, melynek a célja idővel a galaxis teljeskörű leigázása lett. Ezt hívták később Sith Flottának.
Eközben a Birodalom maradékában csak nagyon kevesen tudtak arról, hogy az Uralkodó életben van. Ez nem derülhetett ki ebben a fázisban, hiszen nagyon sebezhető állapotban volt. Ehelyett ők más részét képezték Palpatine tervének, belőlük alakult ki idővel az Első Rend, többek között Rae Sloane és Brendol Hux vezetésével, utóbbi a modernizált rohamosztagos program (gyermekrablástól, agymosástól, mindenestől) kiötlője, és a filmekből ismert Armitage Hux édesapja.
Az Első Rend legfőbb feladata a Köztársaság figyelmének elvonása, és idővel a megsemmisítése volt. Erre a célra természetesen megkezdődött az Ilum bolygó, a jedik egykori szent helyének átalakítása egy szuperfegyverré, amely később a Csillagpusztító Bázis nevet kapta.
Az Első Rend élére természetesen egy vezető is kellett, aki nem más volt, mint Snoke Legfőbb Vezér. Hátteréről és eredetéről még ugyan meglehetősen keveset tudunk, de a Skywalker kora: Képes útmutatója, és a regényváltozat alapján nagyjából kikövetkeztethető, hogy valószínűleg az Uralkodó új testének megalkotása során tett kísérletek egyik mellékterméke lehetett. 
Snoke arra is tökéletes volt, hogy őt felhasználva át lehessen csábítani (vagy inkább taszigálni) a sötét oldalra Rey eltűnése utána Sidious új testének másik jelöltjét, Ben Solot, Leia Organa és Han Solo fiát. Ezzel Palpatine két legyet ütött egycsapásra, hiszen lett egy új jelöltje, akit majd megszállhat a lelke, valamint Luke Skywalker új Jedi Rendjének képében egy veszélyes ellenféltől is sikerült megszabadulnia. Így született meg az Első Rend könyörtelen végrehajtója, Kylo Ren.
Az erőszak
Az alaphelyzet tárgyalása után rátérnék az erőszak fázisára, amelyet Galtung konfliktusháromszöge alapján vizsgáltam meg. A háromszög három csúcsán ezúttal is az ellentmondás, a hozzáállás, és a viselkedés találhatóak.
Az ellentmondás természetesen abból adódik, hogy az Első Rend vissza szeretné állítani a Birodalmat, és eltörölni az Új Köztársaságot. Hozzáállás tekintetében leginkább az Új Köztársaságot érdemes megvizsgálni.
Az ébredő Erő eseményei előtt hat évvel a Szenátus két táborra volt tagolható, gyakorlatilag kétpártrendszer alakult ki. Az egyik párt volt a Néppárt, amelynek többek között Leia is tagja volt, míg a másik a Centristák Pártja.
A problémát leginkább az jelenti, hogy a centrista szenátorok és világok egy része titokban az Első Rendet támogatta, mind a politikai döntések akadályozásával, mind pedig pénzügyileg, különböző bűnszervezeteken keresztül. Leia egy becsületes centrista szenátorral, Ransolm Casterfoval karöltve elkezdett nyomozni az egyik ilyen bűnszervezet, az Amaxin Harcosok után. Rá is találtak pár olyan szálra, amelyek egyenesen az Első Rendhez vezettek, habár így név szerint ekkor még nem sikerült felderíteni azt. Ezáltal Leia és Casterfo is veszélyessé váltak az Első Rend számára, így a centristák mozgásba lendültek.
A Szenátus színe előtt, nyilvánosan jelentették be azt, ami addig a pontig titok volt, hogy Leia valójában Darth Vader lánya. Ez az információ gyakorlatilag derékba törte Leia politikai karrierjét, és megalapozta Ben Solo sötét oldalra való átállását is. Casterfotól is sikerült megszabadulniuk, ráfogtak egy gyilkosságot, és a szülőbolygójára szállították, hogy ott ítéletet mondjanak felette. Mivel a Szenátus a Leia által feltárt bizonyítékokra ezután ügyet sem vetett,Leia saját kezébe vette az irányítást, és megalapította az Ellenállást, ami egy, a Köztársaságtól független, félkatonai szervezet volt.
A háromszög viselkedés sarkához nem sokkal később jutunk el, amikor már maga az Első Rend is felfedte magát, és elkezdték veszélyeztetni az Új Köztársaság határait. Fordulatot jelentett az is, hogy Az ébredő Erő eseményei előtt öt évvel a centrista világok kiváltak az Új-Köztársaságból, és ezáltal politikai magvat képeztek az Első Rend számára. Ám a Köztársaság nem vette komolyan a fenyegetést, az Ellenálláshoz hasonló szervezetlen, birodalmi nosztalgiában élő őrülteknek tartották őket. Mindazonáltal továbbra is a már említett galaktikus egyezményt tartották hatályosnak, és mivel az Első Rend a Birodalom maradékának tekintette magát, így az Új Köztársaság szemében a fegyverszüneti megállapodás rájuk is vonatkozott (volna).
A Köztársaság tehát nem lépett fel az Első Rend ellen, mindaddig, ameddig az nyíltan meg nem szegte a fegyverszüneti megállapodást. Ezáltal végülis egy hidegháborús állapot alakult ki, amit egyre inkább nehezményeztek az Új Köztársaság hadseregének tagjai is.
Közülük egyre többen csatlakoztak az Ellenálláshoz, többek között Poe Dameron is.
Az Ellenállás eközben igyekezett minél jobban felderíteni az Első Rend tevékenységét. Több kémakciót is indítottak, ilyen volt például Kazuda Xiono beszervezése is, akinek a feladata az Első Rend tevékenységének a felkutatása volt a Castilon bolygón lévő Colossus töltőállomáson. Poe-val közösen több felderítő küldetésen is részt vett, egyebek között a Dassal rendszerben, ahol felfedezték a Csillagpusztító kísérletének eredményeit, habár még nem tudták, hogy mi ez pontosan.
Azonban az Ellenállás egyik legfontosabb feladata a Ben Solo pálfordulása miatt remeteségbe vonult Luke Skywalker felkutatása lett. Végül sikerült is a hollétét tartalmazó információhoz jutni Luke egy régi barátja, Lor San Tekka segítségével. Ám az Első Rend közbeavatkozott, így az információ egy BB szériás droid belsejében rejtve várta, hogy valahogyan eljusson az Ellenállás D’qar bolygón lévő bázisára. Ez végül Palpatine rég elveszett „unokájának”, Rey-nek a segítségével sikerült is. Közben azonban elkészült a Csillagpusztító Bázis, amelyet be is vetett az Első Rend, és elpusztították a Hosnian rendszert, ezzel gyakorlatilag lefejezve az Új Köztársaságot. Ezzel kitört a háború.
A háború
A Csillagpusztító következő célpontja természetesen nem más lett, mint maga az Ellenállás, amely kétségbeesett ellentámadást indított a hatalmas fegyver ellen. A támadás sikerrel járt, és a bázist sikerült megsemmisíteni, ami egy hatalmas veszteség volt az Első Rend számára, azonban már ez sem állíthatta meg a hadseregük előrenyomulását.
Az Ellenállás legfőbb feladata ezután az lett, hogy felkutassák a galaxisban lévő szövetségeseiket, és rendezzék soraikat. Ennek érdekében Organa tábornok elküldte Zay Versiót, Iden Versio egykori birodalmi, majd lázadó kommandós lányát, valamint Poe Dameron vadászosztagát, a Fekete Osztagot, hogy keressék fel a szövetségeseiket. Ezután az Ellenállás kiürítette d’qari bázisát, és a mélyűrbe menekült, azonban az Első Rend egy új fejlesztésnek, a hiperűrkövetésnek a segítségével követni tudta őket. Az üldözésbe Snoke vezérhajója, a Supremacy is bekapcsolódott. Az Első Rend vadászokat is kiküldött a menekülő ellenállók után, és egy osztag meg is semmisítette az Ellenállás legnagyobb zászlóshajójának, a Raddusnak a parancsoki hídját, ezzel megölve több fontos katonai vezetőt, például Ackbar admirálist. A támadásnak köszönhetően Leia kómába esett, és a parancsnokságot Amilyn Holdo vette át. Az volt a terve, hogy a közeli Crait bolygón lévő elhagyatott lázadó bázison húzzák meg magukat titokban, majd mikor az Első Rend elment, segítséget hívnak a szövetségeseiktől. Ez a terv sikerült is volna, azonban egy DJ nevű kódtörő miatt az Első Rend tudomást szerzett a róla.
Mindeközben a Supremacy fedélzetén Kylo Ren megölte Snoke Legfőbb Vezért, és felajánlotta Reynek, hogy együtt alakítsák át a galaxist. Rey azonban ezt visszautasította és elment,
Kylo Ren pedig kinevezte magát új Legfőbb Vezérnek. Ezzel Palpatine előtt is bizonyította rátermettségét, hiszen megölte a szándékosan akadálynak, provokátornak szánt Snoke-ot.
Holdo önfeláldozásának köszönhetően az Ellenállás csapatszállítóinak egy része elérte a Craitet, az Első Rend pedig támadást indított a bázis ellen. Minden bizonnyal megsemmisítették volna az Ellenállást, azonban Luke Skywalker közbeavatkozott, és feltartotta Kylo Rent, amíg az Ellenállás maradéka el tudott menekülni. A csata folyamán az ellenállók üzeneteket küldtek a szövetségeseiknek szerte a galaxisban, azonban ezek nem értek célba, mert az Első Rend zavaró-berendezéseket helyezett el a stratégiai fontosságú adóközpontoknál.
Az új Legfőbb Vezér utasítására ezután az Első Rend sorra felkutatott, és megsemmisített minden világot, amely egyáltalán kapcsolatba lépett az Ellenállással.
Ezen kívül birtokba vették a legfontosabb hajógyárakat, egyebek között a Koréliát és a Fondort is.
Az Ellenállás legfontosabb feladata egy új bázis kiépítése és a soraik rendezése lett. Ennek érdekében Leia elküldte Vi Moradit a Batuura, ahol sikerült megalapoznia egy későbbi ellenálló bázist. Eközben a Leia a Ryloth bolygót választotta ki arra, hogy összegyűljenek az Ellenállás akkori támogatói. Ide érkezett a Fekete Osztag, miután támadás érte őket az Ikkrukk rendszerben, és Poe a segítségükre sietett, valamint csatlakozott még a visszatérő Zay Versio és Shriv, Wedge Antilles és a Phantom Osztag, Norra Wexley, Rieekan tábornok, valamint egy lehetséges támogatókat tartalmazó lista alapján végül Ransolm Casterfo is.
A Ryloth felfedezése után az Anoat bolygó szeméttelepein hoztak létre új tábort az ellenállók. A munkájuk egyre nehezebbé vált, ugyanis az Első Rend már fejvadászokat is kiküldött, hogy felkutassák és megsemmisítsék őket. Mindeközben Leia, Rey, Rose és Csubakka ellátogattak a Mon Calára, hogy a lázadók régi szövetségeseitől kérjenek segítséget. Egy quarren hadvezérnek köszönhetően az Első Rend tudomást szerzett a tárgyalásokról, így
habár Aftab Ackbart, Ackbar admirális fiát sikerült megnyerni, és egy pár hajóval is gazdagodott az Ellenállás, a Mon Calát megszállta az Első Rend.
Az Anoat elhagyása után az Ellenállás következő bázisát a Vi Moradi által előkészített batuui romok között alakították ki. Ám idővel innen is távozniuk kellett, ugyanis néhány relikvia miatt az Első Rend és maga Kylo Ren is bolygóra érkezett. Egy ideig azonban mind az Első Rend, mind az Ellenállás jelen volt a Batuun. (Ebben az időben „játszódik” a Galaxy’s Edge nevű Star Wars témájú kalandpark is egyébként.)
Mindeközben a Castilonon megvetette a lábát az Első Rend, ám egy csel segítségével sikerült kiűzni, és hosszú évek után a Colossus újra repült, elhagyta a bolygót. Természetesen az Első Rend üldözőbe vette őket, egészen pontosan Pyre parancsnok és Tierny ügynök. Később a Colossus néhány küldetésen segítette az Ellenállást is, többek között pár újonc Dantooineról történő kimenekítésében. Végül a Barabesh rendszerben sikeresen megsemmisítették az őket üldöző Resurgent osztályú csillagrombolót, ezzel megölve Tiernyt és Pyret is.
Az Ellenállás utolsó bázisa a háború vége előtt az Ajan Klosson létesült.
Nagyjából ebben az időben Leia személyes tanácsadójaként csatlakozott az ügyhöz Maz Kanata is, akinek a kiterjedt kapcsolathálója révén még több személyt meg tudtak nyerni az Ellenállásnak.
Eközben az Exegolon elkészült a Sith Flotta, a Palpatine-t életben tartó folyadék azonban szinte teljesen elfogyott, ezért ideje volt mozgásba hozni a tervének utolsó fázisát. Fel kellett hívnia magára Kylo Ren figyelmét, hogy az eljöjjön hozzá. Ennek érdekében szétküldött a galaxisban egy üzenetet, melyben mindenkit a visszatérésére figyelmeztetett. Kylo Ren végül Darth Vader útkeresőjét felhasználva el is jutott az Exegolra, és megtalálta az egykori Uralkodó rothadó porhüvelyét.A Nagyúr felajánlotta számára a Sith Flottát, amely egyesülve az Első Renddel Palpatine teve szerint megteremtette volna a Végső Rendet. A valaha volt legnagyobb hatalmat a galaxisban, mellyel teljes uralom alá lehetne azt hajtani.
Azonban a Nagyúr ezt egy feltételhez kötötte, meg kell ölnie Reyt. Véleményem szerint erre azért volt szükség, mert Palpatine időközben tudomást szerzett arról, hogy az „unokája” mégis életben van, és előkerült, ezért azt akarta, hogy kettejük közül az erősebb legyen majd a gazdateste. Rennek azonban más tervei voltak, továbbra is maga mellett akarta tudni Reyt, hogy együtt elpusztítsák az Uralkodót, és ketten uralják a galaxist. Rey azonban ellenállt, és mikor Ren megsemmisítette a másik útkeresőt, párbajba kezdtek, amit Leia halála szakított meg.
Rey végül Kylo útkeresőjét felhasználva eljutott az Exegolra, és az Ellenállásnak is továbbította a koordinátákat, így megkezdődött a háború végső csatája. Eközben az ügyhöz nemrég csatlakozott Lando Calrissian, valamint Csubakka elindultak, hogy találjanak olyanokat a galaxisban, aki segítené őket ebben az elkeseredett, végső harcban. Kylo Ren eközben az édesanyja halála, és az apja emléke miatt visszatért a világos oldalra, és egy TIE-felderítő segítségével Rey után ment az Exegolra, hogy segítse őt az Uralkodóval való küzdelemben. Az Első Rend vezetője Ben Solo átállása után Pryde rendfőtábornok lett.
Az Exegol légköri körülményei miatt a csillagrombolók nem tudták elhagyni a bolygó atmoszféráját, csak egy jeladó-torony segítségével. Az Ellenállóknak így az lett a legfőbb feladata, hogy elpusztítsák ezt az adótornyot. Pryde fel is fedezte ezt, és a jel forrását áthelyezték a módosított Steadfast csillagrombolóra. Az Ellenállók felszíni egysége így ez ellen indított támadást. A Végső Rend azonban hatalmas túlerőben volt, a harc reménytelennek tűnt, ám
ekkor megérkezett Lando és a Galaxis Flottája, amely nagyjából 16 ezer önkéntesből állt.
Mindeközben a bolygó felszínén Ben Solo és Rey harcba kezdtek Palpatine testőrségével, ám a Nagyúr felfedezte a közöttük lévő diádot, és annak energiáját felhasználva helyreállította saját magát. Végül Rey a régmúlt jedijeinek segítségével sikeresen legyőzte Sidioust, Ben Solo pedig a saját életét áldozta azért, hogy megmentse őt. A felszíni csapatoknak végül sikerült megsemmisíteni a Steadfast parancsnoki hídját, így a Sith Flotta a légkörben ragadt, a Galaxis Flottája pedig sikeresen megsemmisítette a Xyston osztályú hajókat. Ezalatt Lando toborzásának hírére galaxis szerte lázadások kezdődtek az Első Rend által irányított bolygókon, mindenki összefogott azért, hogy véget vessenek a zsarnokságnak egyszer és mindenkorra. Ezáltal a Végső Rend, és a sithek eszméje véglegesen elpusztult, és a háború véget ért.
Mivel az egyik fél teljes megsemmisüléséről beszélhetünk, ezért ahogyan a másik két konfliktusnál, itt sincs igazából fegyverszünet és megegyezés. A háború után egyből a normalizálódás szakasza következett. Hogy ez pontosan milyen formában valósult meg, arról egyelőre még semmit nem tudunk, de idővel minden bizonnyal ezt is megismerjük majd, hiszen a messzi-messzi galaxis mindig tartogathat számunkra egy újabb és újabb történetet.
A témából videót is készítettem, amely itt megtekinthető:
